Atilla király Szent Koronája

Van-tó Akdamar kolostor – Pártus Szent Kereszt templom – Akdamar szigete. A Manicheus tanok Pártus-Szkíta bölcseletbe gyökereznek. A Szent Korona Pártus [„Manicheus”] Keresztény. Arszakida dinasztiából eredeztethető Atilla és Álmos is.

A Szent Korona nem csak legszentebb, hanem legbeszédesebb ereklyénk is. Az örmény történeti hagyomány ápolja a Szent Koronán ábrázolt apostolok és szentek emlékét. Szakszerű, interdiszciplináris és előítélet mentes vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy az részleteiben szabályosan harmonizáló egységes egész, amelynek megtervezése és elkészítése több egyidejű feltételtől függött: a jellegzetes koronatípust megrendelő uralkodó kiléte és szándéka; a tervezést meghatározó Szentháromság-tan és a szabályos keleti keresztény ikonográfia; az örmények által használt többféle igényes technikával dolgozó műhely szakismerete és holléte. Ezen feltételek együttesen az ábrázolt vértanúk közül a legkésőbbi, Szt. Demeter halálának éve (306.) és a megrendelő hun udvar Kaukázus térségből való kivonulásának éve (373.) között álltak fenn. A két évszázada „politikailag korrekt” akadémikus történetírás elveti ugyan a SZKÍTA-HUN-AVAR-MAGYAR utódlást, a Szent Korona és a koronázási palást történetének igaz tényszerűsége azonban ezt a hamisságot is leleplezi:

Nagy Károly (742/768-814.) frank király 5. rabló hadjáratában (795-796.) az avar birodalom kincstárainak tartalmát 70 társzekérrel Aachenbe vitette. A kincsek között volt a hun-avar jogar és a Szent Korona is, amellyel Nagy Károly császárrá koronáztatta magát (800.) Rómában. Nagy Károlyt 814-ben a Szent Koronával és a jogarral együtt temették el. III. Ottó (980/983-1002.) német-római császár a Nagy Károly sírkamrájában 1000. tavaszán megtalált Szent Koronát és jogart azon év őszén Rómába vitte. Ottó korábban már a lengyel Boleszlávnak ígérte ATILLA KORONÁJÁT, miközben azt a magyar István Arsakida-örökösként [PÁRTUS] követelte.

Van-tó Akdamar kolostor – Pártus Szent Kereszt templom – Akdamar szigete.

Ottó és II. Szilveszter pápa (999-1003.) úgy döntöttek, hogy a Szent Koronát a lengyel uralkodónak szolgáltatják ki. Szilveszter pápát azonban Gábriel arkangyal álomban figyelmeztette, hogy a Szent Koronát annak a követnek adja, aki másnap reggel érkezik. Másnap reggel Szt. Asztrik apát érkezett és a magyar Istvánnak kérte a koronát. A pápa engedelmeskedett az égi vezetésnek, megáldotta a Szent Koronát és missziós levélbe foglalt apostoli megbízatást adott hozzá, apostoli kereszttel. „Én csak apostolutód vagyok, de te apostol.” – írta a pápa Istvánnak. A „civilizált” Európa más vándor népek vérengzéseit sztereotip sémaként alkalmazta a „barbár” hunokra és magyarokra. Hitelt érdemlő források szerint azonban őseink a csaták fergetegén kívül kifejezetten keresztény módon viselkedtek: legyőzöttjeikhez irgalmasan, más népek egyházi és világi vezetőihez nagyvonalúan viszonyultak. A magyar kalandozások csupán a Nagy Károly által elrabolt kincsek nyomdokain haladva a Szent Korona és a hozzá tartozó „kelengye” visszaszerzését szolgálták.

„Mert nincs oly rejtett [eltakart, elleplezett] dolog, mely napfényre ne jőne [vagyis nyilvánvalóvá ne válna, és le ne lelepleződne, amely ismertté ne válna]; és oly [elrejtett] titok, mely ki ne tudódnék. [Más fordítás: Minden dologról lehull egyszer a lepel, akárhogy leplezzék is, nincs elrejtett dolog, amely utóbb ismertté nem válnék]” (Lukács 12:2)

– B. Dombi Attila – gör. kat. missziós pap

Címke , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Hozzászólásodat, véleményedet szeretettel várjuk!