A feleségem nem dolgozik

Pszichológus: Ön mit dolgozik, Mr. Rogers?

Férj: Könyvelőként dolgozom egy bankban.
P: A felesége?
F: Ő nem dolgozik. Ő egy háziasszony.
P: Ki készíti a reggelit a családnak?
F: A feleségem, mivel ő nem dolgozik.
P: Mikor kel a felesége?
F: Korán kel, mert mindent ő intéz el. Ő intézi el az ebédet a gyerekeknek, ellenőrzi, hogy jól felöltöztek-e, megfésülködtek-e, hogy megreggeliztek-e, megmosták-e a fogukat, minden elraktak-e az iskolához. Felkel a babával, kicseréli a pelenkát és a ruhákat. Megszoptat, és harapnivalókat is csinál.
P: Hogy járnak a gyerekek az iskolába?
F: A feleségem viszi őket, hiszen ő nem dolgozik.
P: Ha elvitte az iskolába őket, mit csinál a felesége?
F: Általában előre eltervezi, hogy mit csinál, hogy ne kelljen sokszor be- és kipakolni a gyereküléseket az autóból, csekkeket ad fel, vagy megáll a szupermarketnél bevásárolni. Néha, ha elfelejt valamit, akkor újra és újra megteszi ezt a kört, magával hordozva a babát. Ha végre hazaér, megint megeteti őt, és ebédet készít, kicseréli a pelenkát, és lefekteti aludni, hogy mehessen a konyhába, majd mosson és takarítson. Tudod, mivel nem dolgozik.
P: Ön mit szokott csinálni, miután hazaér az irodából?
F: Pihenek, természetesen. Nos, az egész napos munka után fáradt vagyok.
P: Mit csinál a felesége esténként?
F: Megfőzi a vacsorát, kirakja elém és a gyerekek elé, elmosogat, elpakolja a tányérokat. Miután segített a gyerekeknek a házi feladatban, pizsamát ad rájuk, a babát tisztába teszi, és gondoskodik a meleg tejről is. Néha felkel éjjel is, hogy megszoptassa vagy tisztába tegye, miközben mi pihenünk. Hiszen neki nem kell felkelnie azért, hogy munkába menjen.


Világszerte temérdek nő napi rutinja ez, ami reggel kezdődik, és folytatódik egészen éjszakáig. Rájuk mondod azt, hogy nem dolgoznak? Háziasszonynak lenni nem diplomás munka, de egy kulcsszerep a család életében. Becsüld meg érte a feleséged, az anyukád, a nagymamád, a nagynénid, a nővéred, a lányod, sógornőd, menyedet… Mert az ő áldozatuk megfizethetetlen.

Én anya vagyok a nap 24 órájában…
Én egy nő vagyok,
Én vagyok az ébresztőóra,
Én vagyok a szakács,
Én vagyok a szobalány,
Én vagyok a mester,
Én vagyok a csapos,
Én vagyok a bébiszitter,
Ápolónő vagyok,
Én egy fizikai munkás vagyok,
Én egy biztonsági őr vagyok
Én vagyok a tanácsadó,
Én vagyok a paplan,
Nekem nincs nyaralás,
Én nem lehetek beteg,
Nincsen egy szabadnapom sem,
Én éjjel-nappal dolgozok,
Szolgálatban vagyok állandóan,
Nem kapok fizetést, és…
Még így is, gyakran hallom ezt a kifejezést:
” de mit csinálsz egész nap?”
Ajánlom azoknak a nőknek, akik életüket adják a családjuknak…
A nő olyan, mint a só:
“A jelenléte nem jutott eszembe, de annak hiányában minden íz nélkül maradt.”


(forrás: internet)

Drága Útkereső! Eltévedt Útmutatók!

Amíg lámpásunk nem világít elég erősen, pislákoló fényénél nehezen tudjuk, magunkat kivezetni a sötétségből. Csak tévelyeghetünk, nehezen találunk rá az Igazak útjára  – mely Hazafelé vezet…

A bennünk élő „kisember” pedig üvöltve hirdeti saját igazát. Dagadó önbizalommal vesz rá arra e „kisember” segítünk másokon, terelve őket a „helyes” irányba!  – így honnan is vehetnénk észre, hogy gyakorlatilag a vak akar vezetni világtalant…

Amíg nem győzzük le saját én-tudatunkat (mint az ego felejtős részét másképpen a „kisembert”) a valós Ön-tudatunk nem jut vezető szerephez, így nem is hallhatjuk meg útmutatásait  – s addig nem vagyunk ön-magunk… legfeljebb pusztán árnyékai önmagunknak. Az ilyenkor elkövetett útmutatás, tanítás, vezetés  – puszta félrevezetéssé válik. Ez talán nem tekintendő bűnnek?

Az Igazság ismeretének hiánya nem akkora vétek, mint a tudatlanságból eredő félrevezetés.

Nincs olyan, hogy tudatlanság? DE! Csak az van! … Az útmutatók oldalán is…

Valamint, ha tényszerűen létezik a tudás hiánya, illetve a „kisember” üvöltése  – egyik sem ment fel minket cselekedeteink súlya alól.

tévedek?

bevallom, az én szárnyaim még gyengék, nem bírják a folyamatos szárnyalást

olykor le kell szállnom pihenni…

ám itt alant, megtévesztő, sötét erők árgus szemekkel figyelik

hol találnak testemen egy hajszálrepedést ahová vésőjüket beüthetik,

megbomlasztva ezáltal a bennem kialakuló egyensúlyt

nincs még elég erőm, ennek kivédésére …

de tévedek!

van erőm hozzá, több is mint gondolom…

csak azt nem hiszem el még magamról, hogy erőmet használni is tudom…

ima – fohász

Végtelen jóságú Mennyei Atyánk!

Add, hogy benső szellemi látásunk – szellemi szemünk – megnyíljon.

Áldd meg értelem-világunkat!

Hogy a végtelen Isteni Bölcsesség – az Élő Hit által – bennünk Örök Bölcsességgé váljék.

Áldd meg érzelem-világunkat!

Hogy a végtelen Isteni Szeretet – az Élő Alázat által – bennünk Örök Szeretetté váljék.

Áldd meg akarat-világunkat!

Hogy a végtelen Isteni Erő – az Élő Remény által – bennünk Örök Erővé váljék.

Áldd meg Földi életünket!

Hogy testet öltésünk célját – a SZERETET két fő parancsának betöltését – minden élethelyzetben felismerjük és mind magasabb fokon betöltsük.

Áldj meg minden ügyet – melyet szolgálunk!

Áldj meg mindenkit – akivel kapcsolatba kerülünk!

Hogy mindenben minden – Szent akaratod szerint történjék – bennünk és általunk.

Áldás

Hát nincsen bennetek félsz? (3)

“Elsői” a Magyaroknak – kik Isten és ember mögé bújtok,

hát nincsen bennetek félsz?

Magyar névvel ékeskedsz, de a leghitványabbak közül való vagy a Földön – tegnap odaveted a testük azért a jelentéktelen hatalmadért – ma már a lelkükkel kereskedsz.

Hogy mersz a népem vérén gyarapodni?

Sokakat megment majd a hite és szíve a három nap alatt – nincsen neked egyik sem és félned sincsen mitől. Személyesen fogok rád vigyázni, hogy bajod ne essen. Ismered te markolokot – hát megmutatom elveszeket is. Úgy éled majd hátralévő életed, ahogyan azt a Magyarnak szántad – okult már ő tőled eleget.

Házat építesz majd, de nem tűri meg a Föld – szakadatlan vetsz majd, de nem hoz neked termést – kutat fúrsz majd, de nem ad neked vizet – gyógyítanak majd, de betegségek között leszel. Farkasok cinkosa vagy te – ha maradt még egy szikrányi eszed, menekülsz onnan, hol gyökeret ver a lélek.

Tervezd csak az öregkorod.

Te – magad választottja, aki a bárány szavait szólod, de farkasa vagy a Földnek.

Hogy mersz a népem otthonára törni?

Nincsen nemzeted – hát pusztítod másét.

Nincsen múltad – hát ellopod másét.

Nincsen lelked – hát mérgezed másét.

Nincsen életed – hát kioltod másét.

Nincsen otthonod – hát elveszed másét.

Elégetted te a könyvet – de a tudást nem. Elrejtetted te a múltat  de az emlékezetet nem. Üldözted te Mágusainkat, lemészároltad Táltosainkat, Aranyasszonyainkat – az erőt, mely népünket védte és a szívet, mely életét adta.

Hogy merted?

Ellensége vagy te a Földnek és minden élőnek azon. Gyűlölsz te mindent, ami nem tőled való…Az utolsó zöld ágról is tudok, melyet valaha letörtél – ne félj hát te sem, mert te hiába félsz már. Ki mint vet – azonképpen arat, de aki elmulasztja a vetést – hát ne arasson az semmit.

Nem lesz, ki tovább szánjon téged – mert még hírmondód se marad. Egy sarkát sem hagyok a Földnek – ahol csak az utolsód is megvethetné a lábát…

Ő jött, hogy mutassa neked a szeretetet – hát én mutatok neked igazságot is!

Te, aki saját hazádban rablógyilkosa vagy a Magyarnak.

Hogy mersz a kézbe marni, mely kenyered adja?

Talán azt hiszed majd megvéd tőlem az a hitvány bőröd? Sok derék Magyar van feledből, hát tágra nyisd a szemed és okulj becsületet tőle – míg idődből futja. Van okod neked félni, de jól vigyázz – ne kelljen a farkas sorsára jutnod.

A legkisebb ágat se merd letörni,

a legkisebb követ se merd elvenni,

s a legkisebb fűszálra se merj kezet emelni

az én szemem előtt!

S ha kegyelmet akarsz, mától vetni fogsz annak – kitől tegnap arattál…

Jól vigyázz!

Ti tizenhármak, te ezerkarú szörny – aki birtoklod a tudást…

Kinek mersz te azzal a trónjára törni?

Nincs olyan rejteked hová bejárásom ne lenne, képtelen vagy hárfáddal a Fény útját állni – hát életadóidra törsz vele?

Hogy mered ezt Föld és Ég szívébe szúrni?

Hát kitépem én húrjaid mind egy szálig, elveszem azt a jelentéktelen hatalmad. Kiparancsolom kezedből a kígyót – és nem lesz szemed, mellyel láss, nem lesz füled, mellyel hallj, nem lesz szád, mellyel parancsolj, nem lesz íjad, mellyel árts és nem lesz szárnyad, mellyel eltakard többé az eget.

Hogy mered az emberrel – ember vérét venni?

Uralni akarod a lelket, uralni akarod a testet, uralni akarod a Földet és uralni akarod már az Eget is. Hát legfőbb vágyad, az utolsót megadom neked – fejedre szakajtom én min d a hat égboltot felőled.

Előhoz majd téged a legnagyobb vihar, elpusztít téged a legnagyobb tűz, magába temet téged a legerősebb földindulás és tisztára mossa őt tőled a legnagyobb ár. Helyére teszem én az utolsó fát is három nap alatt, melyet valaha kidöntöttél.

A legmélyebb barlang, a legerősebb vár és a legmagasabb felhő sem lesz menedéked előlem – mert három napig én leszek a Föld, én leszek s vár és én leszek az Égbolt is. S akik önként szolgálnak téged, hát azok is a sorsod választották mindannyian.

Te törvényeket használsz – én törvényeket írok.

Hogy állhatnád te utamat?

Míg én itt vagyok, Új Rendet ebbe a világba te nem hozol.

Én hozom az Égit.

 e sorok érkeztek 2011 nyarán, Bösztörpusztán

MAG népe… (2)

Jól figyelj most Rám,

mert a harmadik napig utoljára szólok hozzád, hogy senki el ne hitessen téged a nevemben.

Azt a mérhetetlen kapzsiságot, lelki szennyet és szenvedést, amit a Földre és rád zúdítanak – nem tűröm tovább! Új Csillagot látsz majd az Égen – ami éjjeleken és nappalokon neked ragyog. Elűzöm a felhőket, hogy el ne rejthessék előled. Ha megpillantod, ne legyen több kétséged… Hittel kelj útra a Föld minden tájáról és térj haza. Nagyon hamar eljön ez az idő, de ha útnak indulsz – bárhol járj is – megvárja az a Csillag hazatérted.

Ne félj a Fénytől!

Bármikor, ha majd rápillantasz azt hirdesse neked – hogy vigyáznak rád, te már biztonságban vagy. Lesz, aki a tűz forróságát érzi majd, de hozzád csak a fényét engedem. Hidd el, a legkisebb fűszál is olyan értékes nekem – akár az egész rét.

A Kárpát-medencében nem eshet bántódásod. Itt fog megszületni a Sárkány – egyenesen a Föld szívéből… Sokáig volt bezárva, de ereje és szíve hatalmas. Egy Anya bátorságával fogja óvni a Magyar Földet és minden Gyermekét.

Nem lesznek erősödő jelek, egy villámcsapásnál is sebesebben fog kezdődni minden. Hirtelen sötét lesz és nem látsz majd világosságot…két és fél napig. Mennydörgést fogsz hallani a Föld tizenkét sarka felől és villámokat látsz majd a borult és derült égen is mindenfelé… de ne félj!

Ha nem tudsz hazajutni, erős legyen a hited – és a leghatalmasabb vihar, a legmagasabb szökőár és a legerősebb földindulás vigyáz majd rád – hogy bajod ne essen. Az otthon lévők ne pihenjenek és ne magukért imádkozzanak, hanem másokért – ne összezárt tenyérrel, hanem kitárt karokkal. Imádkozzatok sokan egy helyen, nagyobb lesz erőtök – mely megtartja majd a házat. Gyújts a sötétben gyertyát, a fénye végig kitart melletted. Míg le nem csendesül a Föld – a harmadik napon, bármilyen hangot is hallasz kintről – ne nyiss neki ajtót. Senki ki ne lépjen a házból és ki ne tekintsen addig! Ha ezeket tartjátok, nem eshet bántódásotok – legyen hited és nem lesz mitől félned.

De a harmadik napon, mikor újra felkel a Nap – lépj ki családoddal és csodáljátok meg az örökségeteket – mert olyan asztalt terítek addigra, hogy többé ne legyen gondotok nektek semmire. Télen zárod be az ajtót – de a tavaszra nyílik majd.

Ne hitegess senkit – akinek füle van – meghallja…

e sorok érkeztek 2011 nyarán, Bösztörpusztán

Magyar… (1)

Nem is hinnéd, milyen büszke vagyok én arra, hogy itt élhetek, és milyen boldog azért, mert köztetek. Nem dicsőség egy hatalmas, de roskadozó birodalom fiának lenni, ám egy olyan nemzetének, akit az utóbbi ezer évben sem tudott egy nép sem kitépni a Föld szívéből, hát annak már annál inkább az. Ki hitette el veled, hogy szegény vagy, mert nincs pénzed?

Álljon fel közületek kettő, aki értéket lát a pénzben, fogjatok egy kulacs vizet és egy fél kiló kenyeret, majd menjetek ki vele a pusztába két napig, adjatok csak egymásnak ott ugyanannyi pénzért egy falat kenyeret mint egy korty vizet. Ugyanannyi pénzzel fogtok hazatérni mindketten, s elmesélhetitek majd akkor a többieknek – mennyit ér az. Hát mi kell neked – pénz vagy érték? Mi kell neked – munka vagy élet? Míg nem teszel rendet az értékeid között addig a munka lesz az életed és pénz lesz az értéked, mert az életben minden benne van, de nélküle nincsen más – csak munka és pénz. Többre rendeltettél ettől. Ha a sólyom nem tud repülni nem az Ég a hibás, de ha értékrended igaz – meglátod – gazdagabb vagy te, mint bármelyik ország lakója, a sajátodon kívül.

Ne markolj – adj. Ha valakinek szükségét látod – hát adj neki. Ha szüksége van és egyet kér, hát adj neki kettőt – három hálával fogja visszaadni. Ha Magyarhonban születtél – hát az a szülőfölded. Magyar, de ha te szívedben Magyar vagy – akkor bárhol az leszel a világon. És bárhol született ezen a világon valaki – adj annak – ha Magyar szíve van, mert minden ilyen ember a te Testvéred. Minden ember egyenlő – az igaz egyenlő az igazzal.

Beszélj hát Magyarul – azt is jelenti – SZÓLJ IGAZAT! Mert aki igazat szól – az minden nyelven Magyarul beszél.

Az igazat senki nem tudja neked megmondani, az benned van – mert igazsággal születtél. Ismerd ezt fel magadban. Menj fel a legmagasabb hegyre és ordíts hazugságot – még visszhangja sem lesz. De suttogj igazat csak a legkisebb fűszálnak – zengeni fogja az egész erdő. Szakadatlanul a hegycsúcsról csak a hazug ordít – te viszont soha ne félj kimondani amiről tiszta szívedből tudod hogy igaz.

Most, hogy az utolsó falat kenyereddel és utolsó korty vizeddel ülsz te a puszta közepén és nincsen hová hazamenned, hát magadtól kezdesz már te az igaz hit felé fordulni. Hited legyen Neked – ne erőd! Mert amit ezer ember sem tesz meg erővel, megteszi azt egyetlen egy – hittel!

Tudd meg Magyar  – nem ezer éves a te Nemzeted, de az Égből való, s akárhányszor hittel kért segítséget –  kapott is onnan. Légy bőkezű azzal, amit kaptál – azt senkik el nem veheti tőled. Add oda ma három Magyarnak – kilenc teszi holnap az ajtód elé… Lesz nagy káosz mindenfelé, de te ne szenvedj hiányt semmiben.

e sorok érkeztek 2011 nyarán, Bösztörpusztán

SZ.E.K.SZ

Minden öröm legmagasabb rendű megnyilvánulása az a fajta élvezet, amit abban lelsz  – hogy megteremtetheted, Aki Valójában Vagy. Nem tapasztalhatnád meg anélkül a magasabb szinteket, ha nem létezne számodra az örömnek egy “alacsonyabb szintű” (fizikai) megnyilvánulása is – amikor elfelejted azt, Aki Valójában Vagy, és a fizikai élvezetek tengerébe merítkezel… … tovább olvasom …

A MAGASABB TAN-T-RA

“Az érzelmek egy nem fizikai vibrációs mezőt képeznek, mely a 4D dimenziótól a 9D dimenzióig rezonálnak. ÉS – ha ezt értitek akkor a teremtés és a Fény táncának TAN-T-RA-ját is. ha közületek valaki SZERELMETES SZERELEMMEL szeretkezik a 3D-ben a 4D lényei érzik az energiátokat és beindíthatják bennetek a kéj, a … tovább olvasom …

VIHAR

Már második éjszaka tombol az Égi – háború.

Mert, hogy ez nem egy szokványos vihar, az is biztos. Félelmetes. Hogy nem házban tartózkodom, teljesen másképp hat az egész. Csak egy ponyval és tíz centi szigetelés választ e a külvilágtól, így teljességében átélem az egész történést. Teljesen mások a hang – hatások, mint egy falazott épületben. Elhalkul, csend van, ilyenkor szépen visszahúzódik, hogy egy perccel később támadhasson. Szinte elemi erővel csattan neki a jurta tetejének, keményen megrázva a tető – szilikont, ami kissé megemelkedik. A kéménytartó lemez fémes hangot ad, amikor elmozdul a tündökön.  Mintha az Ég szállna alá a poklokra.  Csaba – királyfi serege kemény harcot vív a sötétséggel a fölsőbb dimenziőkban. Időnként a megemelkedett tetőrésen pár fokkal hűvösebb levegő árad a jurtába, és egy semmihez nem fogható édes illat – az ambrózia illata kíséri. Nem tudok aludni. Ilyen körülmények között nem. Nem félek, mert nincs mitől, csak olyan iszonyatos ez az egész… Hol északról érzem a támadást, hol nyugatról, olyankor megremeg a belső függöny.

jurtamA kis kályha remekül állja a sarat – rendületlenül melegít. Érdekes módon, nincs hidegebb a jurtában a szél miatt. Szokták volt mondani hajdanán, hogy kifújja a szél a házból a meleget. Hát én ezt itt nem érzem. csak annyira van hideg, mint egy átlagos  4 C fokos éjszakán, pedig az északi szél tényleg csontig hatol.

A jurtában más a hőérzet, a meleg levegő nem száll föl a mennyezet közelébe, hanem  a jurta  íves kialakításánál fogva – kering benne, egyenletesebbé téve a hőmérsékletet.