Aranyosi Ervin: Ha – MOST!

Aranyosi Ervin: Ha – MOST! Ha most e verset olvasod, legyél vidám, nevess, ragyogj! Mert új reggelt adott az ég, egy új lépcsőt rakott eléd. A mennyországba ez vezet, s rád bízta, hogyan tervezed, hogy átlépsz bele egy napon, vagy itt, megéled gazdagon… Hozz ki belőle, mit lehet, rajtad múlik, … tovább olvasom …

Aranyosi Ervin: Magyar testvérem, élni hívlak!

Aranyosi Ervin: Magyar testvérem, élni hívlak! Magyar testvérem, élni hívlak! Teremtsünk együtt szebb hazát! Nem csábítlak, csak megtanítlak: – Dalold az élet himnuszát! Kövesd velem az ősök útját, amerre érző szív vezet, s pengesd meg bátran lelked húrját, csendüljön rajta szeretet! Tanuljunk újra együtt élni, együtt, egymásért, közösen! A jó … tovább olvasom …

Aranyosi Ervin: Hazacsalogató haza

Aranyosi Ervin: Hazacsalogató haza Gyere haza gólyamadár, mert a hazád itt van! Reád vár a magyar határ, bízz hát szárnyaidban! Gyere haza, itt a helyed, ne maradj már távol, ne csak álmod éljen benned szép magyar hazádról! Gyere várunk gólyamadár szeretettel téged. Odakint csak kalandozol, itt él a te néped! … tovább olvasom …

Aranyosi Ervin: Érints meg!

Aranyosi Ervin: Érints meg! Érints meg, – erre kérlek, – ha kisbabád vagyok! Ölelj gyakran magadhoz, nélküled “megfagyok”! Ne csak pelenkázz, mosdass, ha éhezem etess! Puszild meg arcom százszor, mert így természetes! Ringass el két karoddal, nyugtasd meg lelkemet, öledbe bújva érzem, hogy jó szülőm szeret! Érintésed ha érzem, az … tovább olvasom …

Aranyosi Ervin: A magyar megváltóhoz!

Aranyosi Ervin: A magyar megváltóhoz! Öleld magadhoz a Földet, a világot! Készíts szívedbe fészket, szép helyet! Öleld a néped, a teljes magyarságot, – kovácsold eggyé édes nemzeted! Gyújts meg egy gyertyát, nézd az apró lángot, lásd, hogy a szívekbe szép fény költözik. Lelkekbe ültess víg, remény-virágot, mely mától megnő, mert … tovább olvasom …

Aranyosi Ervin: Üzenet a Magyaroknak

Aranyosi Ervin: Üzenet a Magyaroknak Tudjátok meg végre, ez a föld tiétek! Ezt eltékozolni gyarlóság és vétek. Őseink hagyták ránk csodaszép örökül, s megvédték, nyakunkon ezért nem török ül. Parlagon heverni, nem művelni átok, csak ha éltetitek, száll az áldás rátok. Ám ha kivirágzik, lelkünk újra éled, ha hiszed istened, … tovább olvasom …

Aranyosi Ervin: Szeretet hírvivője

Aranyosi Ervin: Szeretet hírvivője Tudod a vers, mit írok, nem csak tőlem ered. Távoli hangok súgják, s én elküldöm neked! Lehet, hogy te is súgtad, – álmodból szállt felém! Így lett a leírt versem közös: tied, s enyém! A vers a lélek nyelve, s csak az tud írni jól, akit … tovább olvasom …

Hogy mit dolgozom? (Anya-vers)

Anya vagyok, – bár nem annak születtem.
Anyává én, egy csodás napon lettem.
Érdekel téged, hogy mit dolgozom?
Nem magyarázom, csak összefoglalom:

Mikor felkelek, még alszik a család,
nézik az álmuk szebbik oldalát.
Alvó arcukra lágy puszit adok,
ilyenkor én, egy halk vekker vagyok.

Így kezdődnek a munkás reggelek.
Ébresztő után a konyhába megyek,
Kezem által az asztal megtelik,
ahogy készítem a finom reggelit.

Amint leül az útra kész család,
szakácsból máris pincérré vedlek át,
ami csak kell, kezük alá rakom:
– “Ne menj el éhen, drága angyalom!”

Ők útra kelnek, én itthon maradok,
utánuk mindig szép rendet rakok.
 Takarítónő – ez most a szerepem.
 elvégzem én, – habár nem szeretem.
 
 Azután  én beszerző, is vagyok!
 Ebédhez, vacsorához bevásárolok.
de kreatívnak kell lennem nagyon,
mert pénztárcámban nincs egy kis vagyon.

Ha nálunk baj van, valaki beteg,
én gyógyító, tudós orvos leszek,
és ápoló, ki nyugtat, borogat,
és gyógyszerész, ki kever porokat.

És tiszt leszek, ki parancsokat oszt,
és panaszkönyv, ha nem ízlik a koszt.
Ha ünnepelsz én tortát készítek,
s lám ilyenkor a cukrászt nézitek.

Mosoly az arcon, s már fotós leszek,
– hiszed – magamnak fényképezgetek?
Aztán, mikor majd elszáll az idő,
jó lesz, hogy annyi fénykép jön elő.

És délután, szép programod, ha van,
sofőr leszek, s szállítlak boldogan,
Legyen az sport, művészet, más egyéb,
én viszem el a kedves csemetém.

Ha nagy leszel, s rád tör a szerelem,
tanácsadóként beszélhetsz velem.
Tanár leszek, ki életre tanít,
és megsúgom a szerelem titkait.

Amit tanultam, azt mind átadom,
nem lazsálok, nincsen szabad napom.
Éjjel-nappal szolgálatban vagyok,
s amíg csak élek, ANYA maradok!


Aranyosi Ervin © 2014-02-12.
A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva.

Öröktűz – részlet

Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a Szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább,
És gondozd híven.

Egy lángot adok, — én is kaptam azt
Messziről, mint egy Mennyei vigaszt,
Egy lángot, amely forraszt s összefűz,
Én jártam Vesta ledőlt templomában,
Az örök-égő lángot ott találtam,
S a lelkem lett a fehér Vesta-szűz.


Reményik Sándor

Lelked fénymadár

Lelked fénymadár, ágról ágra repülő.
Sólyomszárnyú, oroszlánszívü,
Hófehér táltos paripa.
Tűz lángos piros parazsával táplálkozó,
Naporcájú Égapa ragyogásától.
Földanya virágos kebelétől nevelkedtél.
Magból vagy fehér tűzlelkű
Táltos madár.
Népem lelke igaz, s Magyar.
Amit fent úgy lent vala.
Áldott ez Ország, áldott ez Haza.
Őseink szelleme Égből visszatér.
Szívedben dobol igaz Ősi vér.
Szemeddel a fényes égre tekints,
Ott az igaz Ősi kincs.
Fénynek magja lelked tartja.
Tiszta szíved igaz hangja.
Napban álló fényes világ, belül lelked,
S igaz Hazád.


forrás: Anikó Drzka — fészbúk

Merjetek hinni a hihetetlenben!

Merjetek hinni a hihetetlenben!
Itt és most új, csodás irányt vesz a Föld.
Elme fel se tud fogni,- oly dolgok jönnek.
A tudatod használd, ne a fejed törd!

A Lelkeddel, a Szíveddel érezzél!
Ne a szemeddel nézzél!
Amit szemed lát, az csak a kirakat.
A lényeg az ott rejtezik a ködmönöd alatt.

Megnyíltak a sírok,
de nem a temetőben,
Mert kiért Ti sírtok,
ott ragyog az Égben.

Most újra lejöttek nagyon,- nagyon sokan,
Mert az Ég és Föld közt örök kapcsolat van.
Egyszer lent a Földön, aztán a fellegekben!
Most részesítik a világot Égi szeretetben!

Most egy óriásit lépett át a Föld, az Emberiség,
Ezért Ég-Béli Bölcseket küldött le a Mindenség.
Újra leküldte a Legnagyobbakat, tengernyien vannak.
Tagjai mind Hatalmasak a 144000 – es Csapatnak.

Báli világot hoztak magukkal,
Szövetségre léptek Égbéli Atyjukkal.
Együtt közösen: ISTEN, A FÖLD, AZ EMBERISÉG!
Együtt az Isten, a Föld, mert az Ember – is – Ég


Kelt: Aranykorban , Magyarország Budapest,
0002. év 04. 12. napján
Bali Péter József Ifjú Turul
Hála! Áldottak vagyunk mindannyian! és ez így is van!


Bali Péter

akik most itt vannak

Akik most itt vannak,
Ősi Lelkek Ők! ! !
Ők voltak a múltak,
Ők a most és a Jövők’! ! !
Voltam már Király,
most polgár vagyok! ! !
Azt kellett megnéznem;
a polgár mit kaphatott.
Nem kapott Ő semmit,
csak elvettek tőle.
Sokan elmentek,
mielőtt lejöttek a Földre.
Sokan voltak,
Kik Emberruhát ledobva,
önként haza tértek,
mert itt volt lent a pokol, s nem az élet.
Robotnak nézték Isten Gyermekeit,
szétforgácsolták a Családjait.
Ki kellett itt állni borzalmat és kínt,
de most a Kapu Mindőtöknek Megnyílt!
Az Élet,- mi itt van, köszön Mindenkinek.
Most kiderül, hogy erős e a hited?!
Mert a világ, mely hazug volt, kinyilatkozik.
Most velem együtt több nagyság van itt!
Mind azért jöttünk,
hogy segítsünk.
Nemzetünk felemeljük,
mert nagyon szeretjük.
Minden az Atyánké,
ám Ő mindenét, gyermekeinek adja!
Az már a múlté;
hogy kevesebbet kap az apraja, mint nagyja!!!
Itt van újra, végre együtt van a nagy csapat!
Sok ezer éven át segítettük a magyart!
Most lemossuk a zászlóról a sarat,
Az Égig repítjük a Magyart!
Drága Testvéreim!
Megkaptok mindent,
itt van az Éden.
Köszön most az élet,
Vége van mindennek,
mi kín és félelem volt!!!
Odaadunk Nektek,
Földi s Égi Jót!
Lent voltunk a pokol legmélyebb bugyrában,
most beléptünk; itt vagyunk az Éden Hajnalában.
Itt Egy Új Kezdet, Egy Boldog, Csodás Élet,
Itt és Most átengedjük az Utat a Fénynek.
Felejtsétek el a múltat,
bocsájtsatok meg Mindenkinek!
Tudd, hogy azért jártad végig az utat,
hogy Fényes Csillagként köszönhess az Édennek.
Ahhoz, hogy emelkedj,
sokszor le kellett nézned,
mert akkor, mikor szenvedsz,
akkor vetsz csak a szenvedésnek véget!
Ha csupán fázol, vagy meleged van lazán,
nem vágysz a változásra igazán!
Ám mikor érzed bőrödön a tűz égetését,
akkor akarod szenvedéseidnek elhozni a végét!!!
Most nem lehetnél itt, ha Atyánk mérges lenne!
Tudd, hogy mindig, mindenhol velünk van a SZERETETE!
A TEREMTŐ ISTEN SZERETI MINDEN GYERMEKÉT,
AZÉRT AJÁNDÉKOZZA NÉKÜNK MOST AZ ÉDENÉT!



Kelt: Aranykorban , Magyarország Budapest,
0002. év 03. 14. napján
Bali Péter József Ifjú Turul
Hála! Áldottak vagyunk mindannyian! és ez így is van!


Bali Péter‎ – Magyar Őstörténet

A Tűz csiholója

Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Áldassék: a Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta szent munkája bérét: Még ma is minden … tovább olvasom …

Királyi ÖröksÉged

TűzKörösztsÉgben Élsz a Kezdetek Óta,
AmiÓta MénRót a Létezésed Rója.
Ősök Útján, SzeretetÉn Elindított,
Magos Égi KirálysÁg Benned Elhívatott!

Merülj Magodban Mélyre, IgazsÁgnak Népe,
Mert a Szíved KI-Teljesedése a Világnak Fénye.
KI-RÁ(lyi) Erőd, Nimród Vére,
Kárpát-medence a Mágus Hunor-Magor ÖröksÉge.

– Nap Hun –

Havasi Máté: Vagyok

Havasi Máté -fészbúk-

Én vagyok a fent és lent
Én vagyok a kint és bent

Én vagyok a Tenger
Én vagyok a Nap
Én vagyok a reggel
Tető, és alap

Én vagyok a sötét
Én vagyok az árny
Földbenyúló gyökér
Égimadár-szárny

Én vagyok az Út
Az Igazság, az Élet
Én vagyok a kút
A Szellem és a Lélek

Mindenséggel egy vagyok
A szívemben Fény ragyog

Egész-ség

Agabe: Fénynek küldöttei

Fénynek küldöttei

Szeresd Földanyát, Szeresd Szép Gaiát,
Szeresd Fénytestvéridet, Szeressük egymást.
Csillagoknak szülöttei mosolyognak ránk,
Fogják most a kezeinket, úgy vigyáznak ránk.

Szeresd Földanyát, Szeresd Szép Gaiát,
Szeretetünk együttesen Új Világot ád.
Teremtsd meg az Új Világot, sosem késő hát,
Segíts útján minden élőt, így lesz jó barát.

Szeresd Földanyát, Szeresd Szép Gaiát,
Csillagokból Égi Áldás hullik most alá.
Isten Erő bennünk vagyon, Szívünk tájékán,
Felemeli Világunkat, Fénybe tartunk már.

Agabe
2010. 06. 14.

Bordos Anikó: 2017

A Hajnal,
ahol egyszerre van jelen
Nappal és Éjszaka,
függöny, fátyol, átlépés.
Belsejében a vágy feltör
szétfeszíti a sötét mag
szunnyadó külsejét.

De látván a sokaságot,
tüzes erejét óvatosan
a Hajnal visszafogja.
Fényét finomra hangolja,
így ébresztendő életerőt,
akaratot, víg esztendőt.

Sugallatként végigsimít
völgyekben a zöldeken,
tengerek mélyén
tekeredő tudaton,
hegyek tetején
tündöklő fellegeken,
csírázó földeken
tükrözi a Napot.

Elkészült a fényes bölcső,
derűben ringó medence,
Bölcs Anyánk oltalmában
Kárpátok ölelik körbe-körbe.

Égi hajón érkezett
Napistenünk karolja
Asszonya áldott derekát.
A bolygók alászállnak,
mint vidám gömbök
az ünnepi lakomán.

Fonódva ketten elpihennek
a nagy folyam dús partján,
hosszú tekintetük
messzi távolba néz,
a gyönyörök kertjén
táncolva járnak épp,
Aranyidő pirkad
a Bárka közepén.

Bordos Anikó – fészbúk-