Kelta-Magyar rokonság: A KeletÁg Szkíták

A kelták zenéje ma is pentatonikus, és nagyon hasonlít a magyarokéhoz. Egyik legszebb táncuk egy páros tánc, ami kelta elnevezéséből kiindulva esetleg a magyar csárdást is eredményezhetné. A rómaiak egy Alpokon túli idegen nép táncát úgy hívták, hogy díszes, pompás tánc. Kik voltak, akiknek tánca így megtetszett a rómaiaknak? Kelták vagy … tovább olvasom …

MagUra-medence Őstörzse

„A magyarság ott keletkezett ahol ma él, ahonnan őstörzse soha sehová el nem távozott, de ahonnan hosszú tízezredévek alatt egyes részei ki is költöztek lakatlan tájakra avagy olyanokra amelyeknek gyér és teljesen műveletlen lakossága volt csak, amely tájakon megtelepedve új településeket alapítottak, …” „Az igazi magyarság sohasem volt nomád, hanem … tovább olvasom …

HUN = ELSŐ EMBER

Ikrek a magyar csillagos égen. A világ ma minket többnyire Hungarnak nevez. Mi, magunkat magyarnak mondjuk. HUNGAR = HUN + GAR. A HUN szó az ősi nyelven vezetőt, uralkodót, elsőt és irányítót jelent, mely népnévvé lett. A GAR jelentése a mai magyar nyelvben: erő, sokaság, tömeg, egybegyűjtés, gyűjtemény. A GAR … tovább olvasom …

Atilla a világ megváltója

Évszázadok óta egy gyékényen árul a mindenkori magyar kultúrpolitika és a történetírás is. Az ő szintjükön Atillához a magyar népnek semmi köze, csupán a sikereit irigyeltük meg, s akarjuk a magunkénak tudni, mondják. Pedig egy igazán jól elkészített filmmel például sokat tehetnénk múltunk tisztázásáért. De ez csak a mi érdekünk, … tovább olvasom …

Népek Krisztusa az IgazsÁg Harcosa

Ószövetség – Tények – Inkvizíció – Ezek után megérted, hogy miért üldözték, pusztították és nyilvánították őket eretneknek. Emlékezet: Leo összehívta [451], Atilla egyből megindult és ott termett felszabadítóként [452]. Most már Érted? Mert Érted! Kalkedoni Zsinat [451]: Korábbi keresztény tanításokban ekkor történt egy mindent meghatározó változás. Nevezetesen ez a zsinat … tovább olvasom …

Kik állnak emögött az elhomályosítás mögött?

Amerikai egyetemi tanár vagyok (most nyugdíjas). Egyik osztályomban volt egy japán lány. Mikor megjegyeztem, hogy rokonok vagyunk, minden habozás nélkül vágta rá, „Igen, tudom.” Megkérdeztem, honnan tudta? Középiskolában tanulták! Melyik magyar középiskolában tanítják, hogy rokonok a japánok? Az ENSZ-ben a japánok, kínaiak és dél-koreaiak úgy kezelik a magyarokat, mint testvérnép!  … tovább olvasom …

Torinói lepel Pártus IgazsÁga

1998-ban tartották Torinóban a III. Nemzetközi Szindológia Konferenciát, ahol magyar kutatók – Dr. Tábori László és Kiss Irén – is részt vettek és felvetették a Lepel és a Pártus Birodalom kapcsolatát. Ezt a kapcsolatot valóban számos tény igazolja: A Lepel Jézus kereszthalálát követő években Edesszában bukkant fel és 944-ig ott … tovább olvasom …

MU MagUra – Királyi Papi KaRa Magya a Megyer Mágus Törzs

Csak gondoljunk bele mélyen és egyben magosan, hogy mi van ha „MU” itt volt valójában a Kárpát-medencében [MAGura-MEDencében]? Pannonia [PAN HON/HUN]. lÁssuk a Tükröt! MUN állt a Nap Birodalma, amelynek uralkodói a Nap fiai voltak. Anya-földnek vagy Anyaországnak is nevezték és a ma ismert kultúrák és vallások bölcsője volt. MU … tovább olvasom …

KozmiKus MagiKus EgyeTemes Körös(z)tÉnysÉgünk RendbetEtele

„Megjártam a Hadak Útját [TejÚt].” Erről szól az ŐsrEge: Vala-KI a KI-RÁ[y] KoronaCsokor [CsakRa] a MAGa módján. – „KI mint vet úgy arat.” ~ KíGyóTartÓ ~ KunDalini. A KíGyó [ÉletErő Áramlását JelKépezi] a Méd [Magya] Mágus Papok jelvénye. Testünk nagy rÉszben vÍz és Só = Ős Kristály. Ezért Tudod a … tovább olvasom …

Gyöngy FényMag

Magom Gyöngye „A magyar nyelv az egyetlen beszélt nyelv a világon, amelynek Fény természete van. Minden szónak két jelentése van mint a fénynek. Anyagi és hullám természete van. Például főnév és ige, nő és nő. A magyar nyelv sajátossága, hogy a beszélő partnert partnernek tekinti. Tudom, hogy tudja.” – Teller … tovább olvasom …

Kárpát-medencei ŐSHONosságunk

Pécsi Márton akadémikus, 1962-ben fedezte fel a Vértesszöllős-i ásatási területet. Az 500.000 éves, barlanglakó, tűzismerő ősember, – kit a feltáró dolgozók később Samunak kereszteltek – feltárása, s a leletmentés Vértes professzor nevéhez fűződik, kit korai halála akadályozta meg e munka befejezésében. Sanudo XV. sz.-beli térképén (Encyclopaedia Britannica, Magyar Adorján Az ősműveltség) a Csallóközt … tovább olvasom …

MAGyar ŐStörténet [I]gazságai – Összefoglalás

  Egy népet nemzetté az ő történelmi tudata emeli, ha van történelmi tudat, van nemzet, s e tudat hiányáért hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia a bűnös. Hazánk történészei minden írásukba azt a tévhitet keltik, hogy Európának nincs és nem is volt ókora. A Kárpát-medence ürességét sugallják tudományos publikációikban a “MAGYAR” … tovább olvasom …

Hun Atilla-kép rendbetÉtele

A világ Atilla-képe az utóbbi időben gyökeresen megváltozott. A washingtoni U. S. News 2006. január 3-án különszámot jelentetett meg a világ 11 legnagyobb uralkodójáról; ebben Linda L. Creighton történész hat oldalt szentelt a Krisztus utáni első évezred Julius Caesar és Nagy Károly melletti legnagyobb egyéniségének, „a Hun Atillának”, aki „azért … tovább olvasom …

háromféle ‘nagymagyar a piacon’ …

… a szükséges változások és azok megakadályozási kísérleteinek útján tiszta szívű, logikus gondolkodású magyar ember, aki ugyan kevés rálátással bír a valóságra, még nem elégséges spirituális képességgel, de érzi, látja az utat mostanában ébresztett, eddig alvó ügynök (a “harmincból” harminc éve…) akiknek nincs élő, általa tudott kapcsolata a  tartótisztjével, csak … tovább olvasom …

Grover S. Krantz: Magyarság az Európa műveltségalapító Ősnépe

Grover S. Krantz (1931-2002), világhírű amerikai antropológus, Washington Állami Egyetem professzora, az európai nyelvek földrajzi kialakulása című művében, az eddig Európa mostohagyermekeként kezelt magyarságban Európa műveltségalapító ősnépét ismeri fel. Szerinte az u.n. „indoeurópai nyelvek” igen későn alakultak ki Európában. Éppen ezért szókészletük 30 %-a nem „indoeurópai” eredetet mutat, s Európa … tovább olvasom …

EGY ROKON A DEMOKRÁCIÁBÓL

„Nem voltunk üldözöttek és nem voltunk ellenállók…”

Ültünk a Kék Banán elnevezésű, akkoriban még inkább csak a nyugat-európai kollégák és a magyarországi tényfeltárásra „szövetkezett” újságírók szokásos találkozóhelyén, vagy ahogy mi emlegettük, a ’Kék Banán Hírügynökség’ egyik asztalánál Jeszenszky Zsolttal, a (volt) külügyminiszter fiával, aki megmutatta apja, illetve nagybátyja, Antall József miniszterelnök fotoalbumát, azt a fényképgyűjteményt, amely a lehető legobjektívebb módon dokumentálta a két politikus korábbi évtizedeit.
Orbán Viktor azokban az években még csak félúton volt a vidéki parasztság és a városi polgári középosztály szinte áthidalhatatlan szakadéka között – éppen hogy csak túl volt az első nehézségeken, tudniillik azon, hogy miként kell egy bajor arisztokrata család (von Lambsdorff gróf) asztalánál viselkedni, és miért szükséges ismerni idegen nyelveket…

Ám Jeszenszky Géza – Magyarország vezető diplomatája – körül abban az időben már kitörni készült a botrány, hiszen közel állt a teljes lelepleződéshez a hírhedt Kalasnyikov-botrány és a Ante Pavelic Gotovina horvátországi usztasa tábornok, a politikai kalandor Eduardo Rózsa-Flores és a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok közötti diplomáciai kapcsolatok kiépítéséért.

„Hogyan fogadta volna a magyar társadalom, ha az 1990-ben megválasztott Országgyűlés törvényben zárta volna ki a nép által megválasztott tagjait: Pozsgayt, Németh Miklóst, Szűröst és Horn Gyulát? Vagy eltiltotta volna a politikai tevékenységtől az utolsó kommunista kormány olyan tagjait, mint Glatz Ferenc, Kulcsárt, Békesit vagy Csehák Juditot? Ezeket a személyeket az akkori magyar társadalom nem tekintette bűnösöknek. Még az 56-os sortüzek fellelhető felelőseinek perbe fogását sem fogadta egyértelmű egyetértés…” –
E sorokat a Túróc vármegyéből származó nagyjeszeni Jeszenszky család sarja, a demokratikus Magyarország 1990-1994 között (nyilvánvalóan a nép akaratából) külügyminiszteri posztot betöltött politikusa, Jeszenszky Géza intézte a Szárszói Konferencia vendégeihez, 2008. augusztusában.

A külügyminiszter önéletrajzai

Önéletrajzaiban, mert néhányat a korszellemnek és az éppen regnáló pártvezetésnek illő volt szőrmentén megfogalmazni, így utólag jócskán találunk ellentmondásokat. – „Ott voltam az 1987-es lakiteleki találkozón, majd 1988-ban a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lettem…” – olvasható a Wikipédiában, ugyanakkor a Ki Kicsoda Magyar és Nemzetközi Lexikon oldalain már 1987-re datálja alapító tagságát az MDF-ben és 1988. őszén az országos választmány tagja.
Politikai meggyőződésének kialakulásában – négy évtized múltán – nagy szerepet játszott az 1956-os magyar forradalom, mint írta „az eseményekben fegyvertelenül vett részt”. Ebben az epizódban valóban lehetett némi igazság, hiszen az „események” idején tizenöt éves volt Antall József osztályfőnök úr diákja a Toldy Gimnáziumban, és oda azért fegyvert nem vihetett be. – A legendák szerint 1957-ben, a forradalom kitörésének első évfordulóján „néma tüntetést”, azaz csöndes megemlékezést tartottak s ezért az egész osztályt eltíltották az egyetemi felvételitől, ámde az „események” 50. évfordulóján megjelent lexikon oldalain már az olvasható, hogy hősünk az ELTE történelem-angol szakára mégis felvételt nyert, sőt, a diploma megszerzése után tíz évvel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa lett és lehetett. – A kádári kompromisszumokba belesímulás következő állomásaiként értékelhető, hogy ugyanezen a Marx Károlyról elnevezett egyetemen tanszékvezetői megbízást kapott, miközben 1984 és 1986 között a kommunista diktatúra lehetővé tette számára, hogy egy kaliforniai egyetemen (Santa Barbara) tanítson, sőt, 1984-ben illetve 1986-ban tudományos értekezéseket („The Outlines of the History of International Relations” – „Az elveszett presztizs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában, 1894-1918”) tehetett közzé, mely tevékenységeket az önkényuralom ellenségei számára emlékezetem szerint nemigen engedélyezték a nyolcvanas években.

A család

1994. tavaszán, még az országgyűlési választások előtt, beszélgettem a külügyminiszter fiával, Jeszenszky Zsolttal, aki a lexikonok száraz tényeinél életszerűbben avatott bele a család, Antall József és Jeszenszky Géza életébe.

„1990 előtt úgy éltünk, mint az értelmiségi családok általában. Nem éheztünk, nem nélkülöztünk, nem szenvedtünk hiányt semmiben. Telkünk, nyaralónk akkor sem volt, jelenleg sincs. Mi, a család, nem voltunk üldözöttek és nem voltunk ellenállók a régi rendszerben. – 1984 és 1986 között apám vendégtanárként két évig az Egyesült Államokban dolgozott, de ha éppen itthon éltünk, akkor is egy-egy hetet Ausztriában, Szlovákiában töltöttünk sítáborokban, hosszú éveken át ezek a programok jelentették a család pihenését. Azt hiszem nem voltunk gazdagok – igaz, szegények sem – apám a Közgázon tanított, anyám az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott, fizetéseik bőven fedezték a kiadásainkat.

Pesze, pletykákat mostanában is lehet hallani arról, hogy apám az egyetemen valamiféle fontos állampárti funkciót töltött volna be, de azt hiszem, ezek a híresztelések többnyire nem igazak. – Én magam a régi rendszerben sohasem éreztem üldöztetést, és ugyanezt mondhatom el a családunk mind a négy tagjáról is. Apámnak talán volt ilyen élménye – közjátéknak is nevezhetjük – középiskolás korában. A hatvanas évek elején néma tüntetést rendeztek az iskolában, a folyosón… Két éven át, ezt követően, senkit sem vettek fel osztályukból az egyetemre. Apám az érettségi után szennyvíztisztítóként dolgozott – de mártír, ellenálló, az nem volt. A középiskolás története nem jelenthet bizonyítványt számára. Ezt sokan megtették akkoriban.

Az 1993 decemberében meghalt miniszterelnök, Antall József, anyámnak a nagybátyja, a néhai kormányfő édesanyja az én dédnagymamám volt, ő is 1993-ban húnyt el. A hallgatagnak tűnt miniszterelnök a magánéletben rettentően jópofa volt, az egyik oldaláról a másikra dőlt az, aki hallgatta. Jó bemondásai voltak, szellemesen, kötetlenül beszélgetett mindenféle témáról, kiváló és értelmes embernek ismertem. Miután miniszterelnök lett, a nagyobb ünnepek, együttünneplések jelentősen megritkultak. 1990 után gyakorlatilag megszűntünk klasszikus értelemben vett család lenni… – A politikai életünk egyéb szereplőit is figyelve, sokról nincs jó véleményem.
Göncz Árpád a sajtónak köszönheti a róla kialakult jó képet, de szerintem közhely- és frázispufogtató, Torgyán József dr. abszolút demagóg, Csurka István, ahogy én megismertem, belső bizonytalanságban szenvedett, ezért harsányan fejezte ki magát – ráeröltette másokra is a véleményét. A Fidesz olyan fiatalok gyülekezete, akik a ’V’ betűre formált ujjaikon kívűl még semmit sem mutattak fel, vezetőik nagy részében apáik vére folyik – amúgy politikai értelemben is…”

Jeszenszky Géza a rendszerváltozásról

Mit akart 1989 nyarán a magyar értelmiség?… – kérdezte Jeszenszky Géza néhány évvel ezelőtt az újabb, tervezett Szárszói Konferenciához és a hozzám is eljuttatott levelében. A polgári kormány egykori külügyminisztere, Orbán Viktor nagykövete Oslo-ban, négyoldalas levelében egyetlen sort sem írt a munkásságról, azokról a tömegekről, akik 1988-ban az utcákra vonultak és méginkább hallgatott azokról a tízezrekről, akik politikai üldöztetéseket szenvedtek el az önkényuralom idején, vagy akiket bebörtönöztek eszméik vállalásáért.

„Demokráciát, többpártrendszert, piacgazdaságot, a szovjet függésből történő szabadulást akartuk. – A puha diktatúra, fusizás, hálapénz, öncenzúra, a három T helyett a szabadságot, magántulajdont, szabad gazdasági versenyt, szabad sajtót, társadalmi szolidaritást. – Mindezt akartuk és mindezt meghozta a rendszerváltozás.
Forradalmat, vérontást, akasztásokat 1989/90-ben senki sem követelt, senki sem kívánt (hangosan legalábbis nem.) Akkoriban büszkeséggel mondta mindenki, hogy egyetlen pofon sem csattant el… A bűnösöket is megvédtük a népharagtól, készülve a törvényes felelősségre vonásra. Na, erre mondják, hogy ez maradt el. Nem igaz, hogy ezt Antall és kormánya nem akarta. Akarta. Csak a legtöbb esetben hiányzott a jogalap, az Alkotmánybíróság elvetette az igazságtételi csomagot, betű szerint ragaszkodott az elévüléshez. A nép többsége ezzel értett egyet, nem Zétényi Zsolttal vagy Kónya Imrével.”

Az amerikai csapatból – saját meghatározásuk szerint a Deák Ferenc Polgári Internetes Levelező Kör és Orbán Viktor Barátai – egyik vezéralakja, dr. Fodor András Attila genetikus, egyetemi tanár és az 1990-es országgyűlés MDF-es képviselője az alábbiakkal egészítette ki Jeszenszky Géza levelét:

„Dr. Torgyán József a kommunista párt megbízásából került a Kisgazdapártba, azzal a pártfeladattal, hogy azt szétverje. Nagy jutalmat kaphatott, amiért azt a munkát véghez vitte… – Antall József ezért is nem állt vele szóba, hanem egykori ’káderlapját’ megmutatta, amikor miniszteri tárcáért kuncsorgott.
Orbán kénytelen volt Torgyán pártjával koalícióra lépni, másképp a vörös fasiszták (sic!) 1998 után további évekre a hatalomban maradtak volna, s ma tudjuk csak igazán, mit is jelentett volna ez. Sokba került Orbánnak ez a kényszerű koalíció, de nem volt más választása…”

Szemenyei-Kiss Tamás
Bibliotheca Nationalis Hungariae
Kézirattár, Budavári Palota “F” épület


forrás: Kollár Erzsébet – fészbúk

MagUs [Magi] Papok: Méd-Meder-Megyer-Magyar

„Magyarság vallási, erkölcsi és tudományos irányítása a mágus papok kezében volt. Ez pedig olyan testület volt már a sumir korban, amelynek az emberi tudás és fejlődés a legnagyobb elismerés mellett csak hálás lehet. Ők rajzolták le először az emberi hangot és gondolatot betű alakjában. Így az írással az emberi haladás, … tovább olvasom …