Csípőcsontritkulás és kezelés

csípőcsontritkulás és kezelés

Csípőcsontritkulás és kezelés csontritkulás gyógyszeres kezelése Nyomtatás A terápiában számos készítmény áll rendelkezésre a bizonyítékokon alapuló orvoslás eredményeinek megfelelően — az egyéni kockázati jellemzőktől függő gyógyszerválasztásról és az újabb kutatásokról ad aktuális helyzetképet ez a cikk. A csontritkulás oszteoporózis a vázrendszer generalizált betegsége, ismérve a csonttömeg fogyása és a csontszövet mikroszerkezeti károsodása, ami fokozott törékenységhez vezet.

A Németországban 7,8 millió 50 év feletti beteget BoneEVA vizsgálat érintő probléma népbetegségnek számít, gyakorisága mindkét nemben csípőcsontritkulás és kezelés. A csontritkulás prevalenciája a szomszédos német ajkú országokban is emelkedik a korösszetétel változásával, szaporodnak az oszteoporózishoz köthető törések, a kor előrehaladásával a törések gyakorisága is emelkedik.

Másodlagos prevenció a kielégítő kalcium- és D-vitamin-ellátás napi — mg kalcium, napi — NE D-vitamin. A gyógyszeres terápia szükségessége a törési kockázatból, illetve a már elszenvedett csontritkulásos törésekből következik.

Csontritkulás

A WHO-kritériumok alapján oszteoporózisról akkor beszélünk, ha a T-pontszám nem haladja meg a —2,5-et, és a csontok ásványianyag-tartalma a törés független kockázati tényezője, de egyedül ezekből a kritériumokból az egyéni törési kockázat és a kezelés javallata nem vezethető le. Ennek meghatározásában nincs egyetértés az oszteológia képviselői között.

Újranő az elkopott porc

Míg Franciaországban, Nagy-Britanniában és Svájcban életkortól függő abszolút töréskockázatot, azaz korral változó intervenciós küszöböt vesznek figyelembe a törésküszöb meghatározásában, 4,17 addig az USA-ban és Németországban fix, kortól független intervenciós küszöböt állítottak fel lásd a csípőcsontritkulás és kezelés oszteológiai szervezetek es irányelveit.

Ma nemcsak a beteg kórtörténetére és kockázati tényezőire alapozott gyógyszeres terápia indikációjának meghatározása lehet egyénre szabott, hanem a különböző hatóanyagcsoportok fejlesztésének csípőcsontritkulás és kezelés a gyógyszerek kiválasztása is. Hormonterápia A hormonkezelés a posztmenopauza korai időszakában első tíz évében csontritkulásban szenvedő betegeknél jön szóba, csípőcsontritkulás és kezelés felvilágosítást követően, leginkább akkor, ha a beteg változókori tünetekre panaszkodik.

Az emlőkarcinóma, a stroke és a mélyvénás trombózis aggodalmat keltő hormonterápia alatti incidenciája miatt a csontritkulás komoly kockázatának kitett nőket részletes tanácsadásban kell részesíteni, kezelésüket személyre szólóan kell elbírálni.

A hormonkezelés 5—10 évig tarthat, de oszteológiai nézőpontból a posztmenopauzális csontritkulás elsődleges prevenciójában nem tekinthető első vonalbeli kezelésnek.

Bár bacterial prostatitis cure rate metaanalízisben megállapítható volt a 60 év alatti nők teljes mortalitásának csökkenése, a 60 évesnél idősebbek korcsoportjában ilyen összefüggést nem tudtak bizonyítani. Egyéb ellenjavallat hiányában a terápia haszna 60 éves kor csípőcsontritkulás és kezelés meghaladhatja a kockázatot.

A csontritkulás okai, tünetei és kezelése - Egészség | Femina

Agonista hatással vannak a csontanyagcserére, antagonistaként hatnak a méhre és az emlőre. Az elsőként megismert SERM, a tamoxifen receptorpozitív emlőkarcinómában alkalmazható adjuváns kezelés formájában, és csökkenti a daganat kiújulásának kockázatát. Védő hatással van a posztmenopauzában lévő nők csontanyagcseréjére, csontsűrűségére és lipidmetabolizmusára.

Ha a betegség komollyá válik, a normális ülés, állás, köhögés vagy akár az ölelés is fájdalmas csonttörést okozhat. Az első törés után még valószínűbb, hogy több csont is el fog törni, ha kezeletlenül marad a betegség. A csonttöréses gerincfájdalmat könnyen meg lehet különböztetni a gerincsérv vagy a súlyos gerincferdülés miatti fájdalomtól, mert sokkal erősebb és hirtelenebb, máshoz nem hasonlítható fájdalmat tud okozni. Néhány ember esetében a fájdalom enyhül, ahogy a csont gyógyul, mások esetében tartós fájdalom jelentkezik. A tartós fájdalom kialakulásának esélyét megfelelő csonttörés utáni gyógytorna rehabilitációval minimalizálni lehet.

A napi 60 mg raloxifen legalább 4 évig adva alkalmas a posztmenopauzális csontritkulás megelőzésére és kezelésére. Gátolja az oszteoklasztok aktivitását, növeli a csont ásványianyag-sűrűségét és csökkenti a törési kockázatot.

  • Csontritkulás 9 oka, 3 tünete és 4 kezelési módja [teljes útmutató]
  • Endokrinológiai fogalmak Ez a weboldal sütiket cookie használ a látogatói élmény javítása érdekében, releváns hirdetések jelenítése, küldése miatt és az oldal forgalmának elemzése céljából.

Csökkenti az emlőrák veszélyét is, az endometriumra azonban nem fejt ki számottevő hatást. Mellékhatásokra is számítani kell: tromboembóliás eseményekre, némileg gyakoribb hőhullámokra, akárcsak hormonterápia mellett, 20 de a raloxifen a posztmenopauzális csontritkulás hatásos gyógyszerének számít.

A csontritkulás (oszteoporózis) előjelei és veszélyei

További harmadik generációs SERM készítmények vannak klinikai vizsgálati fázisban: a lasofoxifen, a bazedoxifen és az arzoxifen a változókori oszteoporózis terápiájában részlegesen elfogadott gyógyszer, de jelenleg még nem állnak rendelkezésre.

Biszfoszfonátok A biszfoszfonátok hatásos csontreszorpciót gátló szerek, bizonyíthatóan csökkentik a csípőcsontritkulás és kezelés és a nonvertebrális törési kockázatot. Az első generációs csípőcsontritkulás és kezelés elégtelen hatása, illetve kifejezett mellékhatásai miatt csak ritkán alkalmazzák.

Második generációs biszfoszfonát a pamidronát. Nem törzskönyvezték a csontritkulás megelőzésére és kezelésére, bár a FOSIT tanulmány eredményei alapján 3 hónapos csípőcsontritkulás és kezelés alkalmazása a csont ásványianyag-sűrűségét kifejezetten növeli törésen már átesett és még át nem esett betegek esetében egyaránt.

Ezenkívül gyorsan csökkenti a csontritkulásos csigolyatörések okozta fájdalmat. Engedélyezték viszont napi 10 mg-os vagy heti 70 mg-os adagban az alendronátot, bázisterápiával kombinálva, mely a FLEX vizsgálat 6 eredményei alapján 5 évnél is tovább bizonyult hatásosnak, ezért nagy töréskockázat esetén ajánlott gyógyszernek minősült. Az alendronát a férfiak csontritkulásának kezelésében is bevált, és csökkenti a csigolyatörés relatív kockázatát szteroid indukálta csontritkulás esetén.

A posztmenopauzális csontritkulás kezelésében engedélyezett harmadik generációs biszfoszfonátok a rizedronát, az ibandronát és a zoledronsav.

A csontritkulás előfordulása

Használatukat bázisterápiával kombinálva ajánlják. További alkalmazási terület ebben a csoportban is a férfiak csontritkulásának kezelése, valamint a szteroid indukálta oszteoporózis megelőzése és terápiája. Napi 5 mg, illetve heti 35 mg per os rizedronát csökkenti a vertebrális és a nonvertebrális törési kockázatot már 6 havi kezelés után.

csípőcsontritkulás és kezelés

Az ibandronát havi egyszeri mg-os dózisban, szájon át adva, illetve negyedévenként adott 3 mg-os intravénás injekcióban egy évi kezelés után bizonyítottan csökkenti a törések kockázatát, hatása 3 évig változatlanul fennmarad. A MOBILE tanulmány alapján az intravénás alkalmazás erőteljesebben javítja a csontsűrűséget és a csontfelszívódási markereket, mint az orális adagolás.

Az intravénás ibandronát jobban tolerálható, ezért jobb beteg-együttműködéssel is lehet számolni. Az emlőkarcinómás betegek aromatázgátló adjuváns terápiájában is alternatíva lehet az ibandronát, amely növeli a lumbális csigolyák és a csípő csontsűrűségét.

csípőcsontritkulás és kezelés

A zoledronát évi 5 mg-os dózisú, rövid intravénás infúzióban alkalmazva csökkentette minden jelentős oszteoporotikus törés kockázatát 3 év alatt, és az első hatóanyag volt, amellyel sikerült csökkenteni a halálozást. A férfiaknál és a posztmenopauzában levő nőknél is jelentősen növeli a teljes csípő csontsűrűségét, és a szteroidszedés okozta csontritkulás esetében — különösen reumás megbetegedésekben — szignifikánsan jobban növelte a lumbális csigolyák és a combnyak csontsűrűségét, mint a rizedronát.

Csontritkulás okai

Főleg onkológiai betegeknél a túl gyorsan lefolyt infúzió veseelégtelenséget okozhat, és egyes esetekben állkapocscsont-nekrózisról számoltak be. Stroncium-ranelát A stroncium-ranelát a stroncium és a kalcium szoros kémiai rokonsága miatt jelentős affinitást mutat a csontok iránt. Összehasonlítva a csontritkulás kezelésében alkalmazott többi gyógyszerrel, az oszteoblasztokat stimulálja és az oszteoklasztokat is egyértelműen gátolja, így a csontmetabolizmus egyensúlya pozitív.

Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek. Első jele egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet, leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el. Előrehaladott formájában már egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagaság csökkenéséhez vezet. Az oszteoporózis gyakran kísér bizonyos hormonális betegségeket, állapotokat pl.

Az esténként bevett, napi 2 mg-os dózisú stroncium-ranelát bázisterápiával együtt alkalmazva, 3 éves kezelés után csökkenti a gerincoszlop és a csípő töréseinek kockázatát, és 8 éven át nyújt védelmet a törésekkel szemben.

A posztmenopauzális csontritkulás kezelésének A szintű ajánlásával rendelkezik.

csípőcsontritkulás és kezelés

Teriparatid és parathormon 1—84 A teriparatid rekombináns humán parathormonanalóg PTH 1—

Lásd még