Hun Atilla-kép rendbetÉtele

„Népem, ha úgy szeretheted önMAGad, mint én szerettelek, örökké élsz!” – Atilla

A világ Atilla-képe az utóbbi időben gyökeresen megváltozott. A washingtoni U. S. News 2006. január 3-án különszámot jelentetett meg a világ 11 legnagyobb uralkodójáról; ebben Linda L. Creighton történész hat oldalt szentelt a Krisztus utáni első évezred Julius Caesar és Nagy Károly melletti legnagyobb egyéniségének, „a Hun Atillának”, aki „azért született, hogy felrázza a világot”.

E jelentős munkában Atilla nem mint „Isten ostora”, hanem, mint a „hősiesség, a vezetőképesség és a bátorság” eszményképe jelenik meg, aki „a magyarok nagy őse, a világ békítője és Gandhi egy személyben”, aki nem arra vágyott, hogy szeressék, hanem hogy szándékait megértsék még a tőle való rettegés árán is. „Ő a mítoszok embere, akit a világ félreértett, birodalma soknemzetiségű volt, amelyben nem az számított, hogy ki honnan származik, hanem az, hogy milyenek a képességei.” A szerző szerint Atilla az egységes Európa első megálmodója.

Atilla igazi nagyságának diadalát az 1990-ben, majd után kilenc kiadásban, több mint félmillió példányban a New York-i Hachette kiadó gondozásában megjelent „New York Times bestseller” sorozatban Wess Roberts (Ph.D.) kötete jelentette A hun Atilla uralmának titkai (Leadership secrets of Attila the hun) címmel. A terjedelmes könyv alcíme: Atilla meghódítja Amerikát. A kötet Atilla király uralkodói titkát kutatja, és minden mai katonai és polgári vezető kézikönyvének ajánlja. A kötet alapos kutatáson alapszik, és a legnevesebb katonai és állami vezetők ajánlását bírja.

Általában „a nyerés pszichológiájának” és a „nagyság zálogának” (Denis Wait ley),

„a vezetés legeredetibb és legteljesebb kézikönyvének” (Robert Schuller) nevezi,

„Atillát a világ legnagyobb vezéregyéniségének” (James B. Patterson) mondja,

„akinek elvei alapján a legfelsőbb vezetés ma is megvalósítható” (Andrew P. Calhoun).

Paul H. Zalecki, a General Motors vezérigazgató-helyettese Atilla vezetői elvei alapján vezeti vállalatát, az amerikai katonai vezetők pedig „nélkülözhetetlennek tartják a katonatisztek kiképzésénél” (John C. Bahnsen).

„Olyan könyv ez, amelyet minden amerikai embernek el kell olvasnia, aki bármilyen vezetői babérokra tör” (Albert Lee).

A kötet részletesen tárgyalja a vezetésre való alkalmasságot, a „hun vezetési elveket”, a katonai erkölcsöt és fegyelmet, az ellenség felszámolásának módját, a vezető felelősségét, stb., majd a kötet végén „Atillaizmus” címen válogatásokat találunk Atilla gondolataiból. Ezek:

  • „Az uralkodó csak középszerű lehet, ha mindenben egyetért tanácsadóival.”
  • „A bölcs vezető soha ne tegyen fel olyan kérdéseket, amelyekre az adott választ hallani akarja.”
  • „A hunok nagyságának titka, hogy uralkodójuk mindig népe javát akarta.”
  • „A jó uralkodónak soha nem szabad magát nagyra tartania.”
  • „Az erős és okos uralkodó mindig bölcs tanácsadókkal vegye magát körül.”
  • „Az uralkodó legyen tisztában azzal, ha nagy sikereket ér el, nagyobb lesz irigyeinek a tábora.”
  • „Ahhoz, hogy az uralkodó erős legyen, kemény munkával kell készülnie a vezetésre.”
  • „A bölcs uralkodónak tisztában kell lenni azzal, hogy hibát is követhet el.”
  • „Minden döntés magában hordja a kockázatot.”
  • „A gyors döntések általában rosszak.”
  • „Ha a győzelem nem látszik biztosnak, az uralkodó sohase kezdjen harcba.”
  • „A jó uralkodó sohase várja alattvalóitól, hogy egyetértsenek vele.”
  • „Kevesebbet lehet tanulni a sikerekből, mint a kudarcokból.”
  • „Minél több az ellenállás, annál erősebb lesz az uralkodó.”
  • „Ha könnyű lenne az uralkodás, sokan törekednének arra.”
  • „A vezető a politikai küzdelemben egyik szemét mindig kitűzött céljára vesse.”
  • „Egy háború mindig elhibázott diplomácia eredménye, ugyanakkor a háború alkalmas arra, hogy meginduljanak a helyes diplomáciai tárgyalások.”
  • „A vezető sohase alkalmazzon erőszakot, ha a konfliktus megoldható diplomáciai úton is.”
  • „A vezetőt többnyire azok csapják be, akikben legjobban bízik.”
  • „Felszínes elgondolások csak felszínes eredményekhez vezetnek.”
  • „A vezető mindig távlatokban gondolkozzon; középszerű gondolatok csak középszerű eredményekhez vezethetnek.”
  • „A hun vezető mindig magányos.”
  • „Egy erős vezető egyéniség erős alattvalókra talál.”
  • „A vezető, aki nem bízik önmagában, elveszti távlatait.”
  • „A vezető elgondolásai mindig valóságosak legyenek.”
  • „Fontosabb, hogy valaki jó hazafi legyen, mint jó vezető.”
  • „A vezető ismerje be hibáit, és tanuljon belőle.”
  • „A vezető inkább a lehetőségekre, mintsem a problémákra koncentráljon.”
  • „Minden emberben az értéket kell nézni, még ha az illető szolga vagy alattvaló is.”
  • „A vezetőknek lehetnek hibái is, ezeket magának kell elviselnie.”
  • „Óvakodjál a közepes, de lojális emberektől, de ne félj az értelmesektől, akik nem látszanak lojálisaknak.”
  • „A vezető álladóan képezze magát testileg és szellemileg, még a békés időkben is.”
  • „A köznépet tanítani kell, de a tanulás a vezető sajátossága.”

– Kiszely István

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Hozzászólásodat, véleményedet szeretettel várjuk!