Jézushitű Atilla király származása

Than Mór alkotása: Attila lakomája (1870)

Vegyük sorban a Krónikáinkban található adatokat. Anonymus: „a nagyhíríi és igen hatalmas Atilla királyról” beszél. A Képes Krónika (1358) szerint: „a Hunok, Médek, Gótok és Dánoknak királya.”

A Budai Krónika (1473) szövege a következő: ATILLA Isten kegyelméből Bendegúz fia, aki ENGADI-ban született, a nagy NEMROTH unokája, a magyarok, médek és gótok királya, a födkerekség félelme és Isten ostora.”

Thúróczy Krónikája (1486) szerint: „a Hunok, Médek, Gótok és Dánoknak királya.”

Kézai Krónikája még hozzáteszi, hogy „ETHELE, a viselet módjában és alakjában (öltözködésében) mind maga, mind nemzete a Médek módját tartja vala.” Birodalmának hatalmas nagyságát is Kézai mondja el így: „őseinek első csapata Sicambriától kezdve sorjában amennyiben egyik kiáltása a másikig elhallhatott – Németország Colonia (Köln) városig szokott vala éjjel-nappal állani, a másik LITVÁ-ig, a harmadik a Don folyó partján, a negyedik JADRA (Zára) dalmácziai városig állomásoz vala, kiknek áradó szavából s világ négy része megtudhatta, mit csinál ETHELE, vagy milyen táborozással foglalkozik.”

Tudjuk, hogy Atillánál járt a bizánczi Priscos rétor, aki így ír: „Atilla a szkíták leghatalmasabb királya, akinek udvarában a szkíta királyoknak egész hada nyüzsgött.”

A Priscos-szal egyidőben Atillánál tartózkodó római követ – Romulosz – így nyilatkozik: „Soha sem Szkítia, sem más országok uralkodói közül soha senki nem roppantott ilyen rövid idő alatt olyant, amit Atilla művelt, hogy egész Szkítián kívül az óceánszigetén is uralkodik és a rómaiakat adófizetőjévé tette.”

A nyugati történelem szemlélet Szkítiát és Atillát is a magyarokkal azonosítja. Így a XIX. század egyik legnagyobbika – Thierry Amadé – így ír „Heldenbuch Etzels Hofhaltung” c. könyvében:

„Volt Magyarországon egy nagyon híres király, kit ATILLÁNAK neveztek. Soha, sehol nem akadt hozzá hasonló. Gazdagságban és nagylelkűségben senki sem ért fel hozzá. Tizenkét koronás király szolgálta. Tizenkét herceg leste parancsait. Harminc gróf, lovagok, nemesek és számtalan fegyveres is. Ez a király annyira igazságos és emberséges volt, hogy párjára találni sem lehet.”

De megindokolja Atillának „Dán királyi” címét is, amint mondja: „A szászok nagy népszövetségének területe az Északi-tengerig és Jütlandig nyúlt el és magába foglalta a szintén hun fennhatóság alatt lévő Dániát is.”

Adiabene Királyság

A Budai Krónika határozottan állítja, hogy „Atilla ENGADI-ban született.” Sumírnak nevezett „mah-gar” nyelven EN-GA-DI jelentése: a „TÖRVÉNYHÁZÁNAK-URA” (birtokosa) és EDESSA-nak volt a megkülönböztető jelzője. (Talán hasonlóan ahhoz, ha így mondjukma: BUDAPEST székesfőváros.) A „törvény-ház” kifejezés alatt valami olyasmit kell érteni, mint az „országház” vagy „királyi palota”, „királyi vár.” Hát ilyen helyen született a mi Atillánk. De talán az édesanyja, a „királynő” és „királyné” származhatott az Edessa-i ADIABANI királyi házból, éppen úgy, mint Jézus Urunk Édesanyja. Ez a származástudat azonban kétirányú volt. Legjobban Atillában élt, és ez ad magyarázatot cselekedeteire, szerénységére, egyszerűségére, igazságosságára és Istenes voltára.

Atilla tehát tudta azt, hogy ő Jézus-házi király, vagyis Jézus Urunk Édesanyja családjának, az ADIABANI királyi háznak a leszármazottja.

A „szocialista” felfogást valló történészek azért akarják mindenáron Ázsiából, a kínai fal mellől származtatni a Kárpát-medence hunjait, mert Atillának Engadiban való születésével és nagy királyi voltával politikailag és vallásilag is folytatódik a „Jézusi királyeszme.” Azt is figyelembe kell venni, hogy Jézus Urunk születésekor Engadi-Edessa város és állam római fennhatóság alá tartozott, és így az ottani királyi család uralkodását a rómaiak nem háborgatták, nem ellenezték, hiszen a hunok segítsége nélkül nem győzhették volna le a gótokat. ULDIN (383-410) támogatja nagy sereggel a rómaiakat a gótok ellen.

Az ő uralkodása alatt szakad le Rómától és önállósítja magát a Bizánci császárság 395-ben és keresi a kárpát-medencei hunok szövetségét. Így ha ENGADI-EDESSA Bizánc „felügyeletébe” tartozott, az ottani ADIABANI királyság még nagyobb függetlenséget élvezett, és Atilla ebben az időben született 390-400 körül. Atilla az évezredes, hatalmas HUN BIRODALOM létezésének „félidejében” született, felfokozta a legmagasabbra a hun hagyomány erejét, és visszaállította a Hun Birodalomnak a régi határait – a Sárga tengertől az Atlanti óceánig.

A származástudat másik ereje pedig a hun nép lelkében élt. Abban a néplélekben, amelyik Atillában valóban a jézusi utódot látta. A „gyógyító” utódot – a „korbácsos” ISTEN OSTORÁT. Ezért nevezhetjük Atillát az „ATYA-ANYA-FIÚ” Szentháromság védelmezőjének is.

– Prof. Badiny Jós Ferenc –

Címke , , , , , , , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Hozzászólásodat, véleményedet szeretettel várjuk!