Kelta-Magyar rokonság: A KeletÁg Szkíták

Kelta kereszt

A kelták zenéje ma is pentatonikus, és nagyon hasonlít a magyarokéhoz. Egyik legszebb táncuk egy páros tánc, ami kelta elnevezéséből kiindulva esetleg a magyar csárdást is eredményezhetné. A rómaiak egy Alpokon túli idegen nép táncát úgy hívták, hogy díszes, pompás tánc. Kik voltak, akiknek tánca így megtetszett a rómaiaknak? Kelták vagy Szittya Hun Magyarok? Az ír zene idegenen hangzó, majdnem keletiesen hangzó sirató, írja egy szerző könyvében. Az írek és a moldvai magyarok zenei világa nem csak lelkületben azonos hőfokon találkozik, de pentatóniában, a táncok tagolódásában, felépítésében, fajtáiban is megegyezik. Egyik tánc erősen hasonlít keleti párjához, az összekapaszkodó férfi és nő, forgás és megtorpanás váltakozó lépései mindkét vidéken megtalálhatók”, – áll a Magyar Nemzet 1998. november 5-i számában, „Tiszán innen, Dublin túl-az ír-moldvai csángó népzene a fonóban” c. cikkében.

A máig élő kelta, pontosabban breton népviselet és zene gyökereit maguk a bretonok a Turánban keresik. A breton népművészet, a népviselet, a népszokások, botos táncok vagy lovas felvonulások a magyar párjukhoz nagyon közel állnak.

Írország ma Nyugat-Európa legnagyobb lótenyésztője. A felnőttkort elért ifjú, akárcsak a breton legény, egy lovat kapott régen ajándékba, hogy ezzel vigye babáját nyeregben a menyegzőre. (Bub – menyecske, szerető; miny – párta, eskü; násza – nász) Lugnásza a legnagyobb ünnepük, augusztus közepére esik, az augusztusi teliholdra, mikor Lug isten nászt köt az ősanyával.

Az ősi kelta írás a rovásírás volt. A kelta rovásírás egyik legszebb példányát a spanyolországi saragosa vidéki bronzleletben találták. Ez a leghosszabb szöveg, amit találtak. Az írek botokra róttak, ahogyan erről már Sebestyén Gyula is beszámolt a „Rovás és rovásírás” c. cikksorozatában 1903 és 1910 között. Idézek: Írország őslakói között az öregebb írek az imádságukat nem ún. rózsafüzérről, hanem a rovásbotokról olvasták le.” Létezik még egy pogány írás is, de ebbe nem megyek most bele, ez az ékírás.

Manapság a latinnal kínlódnak, akárcsak mi, mert hiányoznak különböző hangok. Hiányoznak a mély és magas magánhangzók, és a lágy mássalhangzók. A magánhangzókat megoldották, úgy írják, mint mi: a, á, e, é, i, í, o, ó stb. Mindenesetre a rovás szavát és fogalmát nem vehettük át senki mástól, mert ez a fogalom csak magyarul és írül érthető. Írül rian – ró, riad – csík, sáv, rovás.

Kelta rovás

A nyelvészetről nem beszélek, de annyit elmondok, hogy ugyanazok jellemzik az ír nyelvet, mint a miénket. A hangsúly mindig az első szótagra esik. Hangharmónia van, tehát ha a szógyök mély rendű, akkor a hozzá kötött rag is az, ugyanúgy, ha magasrendű. Ha páros szerveket írnak le, akkor a „fél” szót használják: pl. fél kar, fél kéz. A feleség szó nem létezik ilyen formában, hanem a madárnak a párját hívják fél madárnak. A jelszót úgy hívják, hogy fél szó, mert fél szavakból is megértjük egymást. Ha felsorolásról van szó, a számnév után a főnév mindig egyes számban marad. Mint a magyarban, a melléknév nem kerül többes számba. Nem ismerik a to have igét, hanem a lenni igének két formája van: a be, ami a léttel függ össze, és a tá, ami azt jelenti, hogy van. Bim – létezem, tám – vagyok. A „van neki”-t a tá, a van formából képezi. Különvált az alanyi és a tárgyas ragozás, és még rengeteg hasonlóságot lehetne felsorolni.

A kelta vallás alapja egy kimondottan animisztikus világképpel rendelkező hit. Animizmus az a hiedelem, hogy minden tárgynak lelke van, illetve a szellemben való hit. A másvilág átszőtte életüket, olyan formában, hogy a mondák szerint ide-oda közlekedtek a másvilág felé, probléma nélkül jöttek-mentek, a gyerekeket és a betegeket nézték meg, hogy ne lépjék át ezt a határt, mert esetleg nem képesek már visszajönni. Catherine és John Matthews „A kelta sámánizmus” c. könyvükben írják, hogy a kelta vallás alapja egy kimondottan sámánisztikus világkép. Ennek helyébe lép a kelta druidaság avagy a papság, egy nem árja papság. A druidaság egy olyan vallást képvisel, sok olyan jellemvonással bír, amely az „indoeurópai” hitvilágnak lényegében idegen. A kelta vallás heroikus, azaz hősök-istenek, istenek-hősök. A kelták istenségeiket nem teremtőiknek, hanem hőseiknek tekintették, egyfajta természetfeletti hősöknek. Érdekesség az, hogy amikor istenről beszélnek a legrégebbi kelta mondákban, mindig nőt értenek ezalatt, ha hősről beszélnek, mindig férfit. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a keltáknak egyisten hitük volt, mint mi, az a rengeteg úgymond istenség csak Isten különböző megjelenési formái. A görögöket kinevetik, hogy hogyan képesek Istent kőbe szorítani, mert Isten millió formában képes megjelenni, nem csak a kőben létezik. Ezt már az alexandriai Oregenész (Kr.u. 185-250) már mondta, hogy a kelta druidák egy istenhez imádkoztak még Jézus eljövetele előtt, így már régen rátermettek a kereszténységre a druidák tanításai alapján.

Druida

A kelta druwides szó jelentése tölgy-tudó, s e szóra hasonlító más szavakkal összefuthatunk a görög, angol és latin feljegyzésekben is. A latin több mint valószínű, hogy a druides szavát ebből kölcsönözte; az óír druí szó annyit tesz varázsló; a walesi dryw szó pedig azt jelenti, látó.

Kelta törzsek gazdag családjaiból kerültek ki a druidák, ők nem csak papok voltak de tudósok és népvezetők is. Több mint húsz évig tanulmányozták az orvoslást, a csillagászatot, a kémiát, a fizikát különböző druida központokban. Legfőbb elvük a béke fenntartása és az emberi jogok érvényesítése volt, előszeretettel használták a régi kő építményeket mert rájöttek, hogy a föld energiái ott jobban érvényesülnek. Olyan koponyákat is találtak ebből a korból amin agyműtét nyomai vannak és látható az is hogy a beteg még hosszú ideig élt utána. Mikor a rómaiak megérkeztek már voltak utak és fém-üvegművészetek létetek. A kelták sikerének elsődlegesen kiváló vasművességük volt az oka: Európa talán legjobb fegyvereit készítették.

Információk arról számolnak be, hogy a kelta embereknek roppant fontos volt a hagyományos hitvilág. Szinte emberfeletti erőt adott nekik az a kelta hit, mely a lélekvándorláson alapul. Magukat a halhatatlan lélekkel azonosították, ezért a földi testük halála közömbös volt számukra. Mint tudjuk, több Római császár is intézett komoly támadásokat Britannia ellen, egy időben pedig egy részét is megszerezte a hatalmas szigetnek – csakhogy kevés magyarázatot találunk arra, hogy miért akarták megszerezni. Stratégiailag nem igazán indokolható meg, hogy miért kellett nekik ez a Rómától igen távol eső terület. Az érdekesség az, hogy a mára előkerült források szerint, a római hadvezérek elsődleges feladata nem a területfoglalás és nem is a zsákmányszerzés volt, hanem a druidák összeszedése és kiirtása.

A druidák képviselte eszme, a bölcsesség, a tudás, a jóslás, és verselés legmagasabb foka szerint a világ három részből áll: A felső világ, ahol a felső isten és kísérete, a Nap, a Hold, a csillagok laknak, a középső világ a láthatók, halandók világa, és az alsó a hősök világa, amit egy alsó isten védelmez. A három világot egy életfa köti össze, amelyen a druida, a táltos képes volt fel-alá szállni a három világ között. Ezt nyilván révülésében tette, írül raveie. Ez tulajdonképpen a révész szó továbbfejlesztése: rávi – révész. Az életfa Artúr király regösének egy nótája, amelyet a középkorban jegyeztek fel, így hangzik: „Az életfa világtengely, amely a mennyet a földdel összeköti. Az életfa mindig a világ közepén áll, a világ közepe felett lakik Isten. A világ közepét átszelő világtengely pontosan Istenhez vezet.”  Ez mi más, ha nem pont a magyar világkép megfelelője? Az alsó világban lakott a világ legősibb embere, aki olyan koros volt, hogy senki nem tudná megmondani, hogy ki ő és honnan jött = 96 írják a mondák. Ez a „zöld ember” (green man), akit mindig törökülésben mutatnak be, szarvasagancsokkal a fején. Ez is belső-ázsiai szokás, manapság is így ülnek ott.

A kelta időkben szarvasisten képében jelenik meg, akit egyesek kernunos névvel illetnek, mondja John Matthews, „habár ez a név nem más, mint egy tudós feltevés, kitaláció, amely részben átírt feliraton alapszik. A szarvasisten kőbe vésett alakja fölött mindig ott állt Anu, az anyaistennő. Az ő képét egy párizsi múzeumban láthatjuk Ernunos felirattal. Ezt a feliratot változtatták meg a történészek kernunosra, mert szerintük hiányzott a „k” betű. Indogermán nyelvészek rögtön nekiugrottak, és kiderítették, hogy ez a kezdő „ker” nem is létezik, ez az indogermán ker – női gyöknek a megfelelője. Ennyire indogermánok tehát a kelták. Kernunos az az isten, aki a növekedési erőkkel lehet kapcsolatban, amelyek szarvas alakjában nyilvánulnak meg. Ez nyilván azonos a gall és breton mondákban létező Araunnal, a másvilág királyával vagy az ír zöld emberrel. (ur – zöld dun – személy) Erről eszünkbe juthat az urdung, az ördög szavunk. Ő őrizte az ősök tudásának kútját, ő engedett csak ennek a közelébe. Ebből a kútból eredt a hét világfolyó, amelyek szivárvány formájában nyúltak egészen a csillagos égig. Ebben a szivárványban laktak a totemállatok.

Ezekből egyet mutatnék be. A legfontosabb totemállat a szarvas. Volt a „fehér, fényes” nevű hősnek egy mondabeli felesége, akit úgy hívtak, hogy Saba – szab, vág, ebből ered az ír szó, amely magyarul szablyát jelent. Ő mindig szarvas képében jelent meg férje előtt. A szarvas fontosságát az is jelzi, hogy mindig vezérállat, a másvilágba vezető úton is, sőt az öt vagy hét „honfoglalás” [szerk.: hazatérés!] egyikét is ő vezette is. A „honfoglalás fogalma” csak a magyaroknál és az íreknél él egész Európában. Egy angol történésznek sikerült kimutatni, hogy ugyanúgy, ahogy kétezer évvel korábban a sumérok, Dél-Anglia lakosai is Kr.e. 2000 körül a szarvasban az istenanyát látták.”

Csuda Szarvas

Ma is él Angliában egy hagyomány: Szeptember 4-én a legények szarvastáncot járnak szarvasaganccsal a fejükön. Ez a tánc a nagy Anyához való fohászkodás, de tulajdonképpen az ősökre való emlékezés illetve termékenységi tánc.

Zürich városában – ez egy kelta alapítású város – egy olyan kelta aranytálat ástak ki, amin a szarvast a Nap, csillag és a Hold veszi körül. A kelta mitológia lexikonja azt írja, hogy a szarvasábrázolásokat követhetjük Angliától Magyarországig övcsatokon, dárdákon, fazekas műveken. Nincs kizárva, hogy a magyarországi késő kelta szarvasábrázolás a magyar népművészet közismert szarvasmotívumának előfutára volt.

Fontos totemállat volt még a ló, az asza, a sólyom. A sas Artúr király legendájában jelenik meg, és tökéletesen hasonlít Gilgames és Eridu mondájára. Egy másik fontos totemállat az emse, amely a negyedik Anu, a negyedik ősanya volt az ír mitológiában. Ő ikreket szült, akik „honfoglalók” lesznek. Erről az emséről mondják, hogy ahol el van temetve, a mellette lévő templomban őriznek egy sugarakkal körbevett napisten mellett egy erős keblű női alakot harcosnak öltözve kimondottan lófülekkel ábrázolva. Ezt az ottani lakók a mai napig Máhának nevezik. Máháról pedig azt mondják, hogy az emse, a nagy istenanya egyik megjelenése, a szakrális királyság, a harc és a termékenység hármassága.

A kelta mondákból kiderül a beavatás fogalma is, például Kukulen mondájából. Kukulen a kovács, a táltos kutyája. A gyerek Sepanta ennek a kutyának a szerepét veszi át, és így lesz Kukulen.

Másik fontos totemállat a holló is. A britek leghíresebb őse volt a Pran, aki önmagát feláldozta egy hadviselés sikeréért. Megkérte katonáit, hogy vágják le a fejét, és helyezzék el a londoni White Hillben, ami ma a Tower, London börtöne. Ez arra kellett, hogy a feje megvédje a brit fővárost a külső támadásoktól. Ma is egy olyan monda járja, hogy ha a hollók elhagyják Towert, akkor összeomlik az angol birodalom.

Atilla és az Artúr mondakörnek vannak közös motívumai. Az úgymond Excalibur, ami szó szerint igazából elmerült kardot jelent. Szent Kolumbán mondája is nagyon fontos, aki a Iona-szigetén templomot kezd építeni, de amit nappal fölépít, éjjel összeomlik. Szent Kolumbán rájön, hogy mindig kijön a partra egy félig nő, félig hal alakú lény, amely megrázza a pikkelyeit, amitől az egész sziget megremeg, és összeomlanak a falak. Ez a lény azonban annyira jólelkű, hogy megtanítja Kolumbánt, mit kell tenni ez ellen. A megoldás egyszerű, ismerték a Kínai Nagyfaltól egészen magas Déva váráig, a Szittyaföld széltiben-hosszában: be kell valakit élve falazni.

A „honfoglalás” (Szerk.: Hazatérés!) egy teljesen külön témája az ír mondáknak, mely tökéletesen egyezik azzal, amit ma állítanak, hogy Belső-Ázsiából jöttek. Szkíciából indulnak el, letelepednek a Meotiszi mocsarakban, ott megszaporodnak, felerősödnek, és onnan indul a „honfoglalás” Írország felé.

Kelták a keletág szkíták

A legutolsó „honfoglalást”, Milék honfoglalását tekintik a hivatalos kelta honfoglalásnak, de mindegyik az volt. A magyaroknál is csak „Árpád honfoglalását” (szerk.: hazatérés!) tekintik az igazinak. Mil, akárcsak Álmos, nem léphetett be Írországba, mert mielőtt betette volna a lábát, meghalt. A „honfoglalást” fiai Ébel és Eleon vezetik le, akik északról és délről támadva elfoglalják Írországot, majd testvériesen kettéosztják a területet, tehát nem történik testvérgyilkosság. Mil a hét törzs vezére volt. A hét törzs kimondottan a „honfoglalás” miatt áll össze Spanyolországban, és mikor megválasztják őt vezérré – mondják a krónikák – kelta szokás szerint pajzsra emelték.

A világ leghosszabb helységneve szó szerint: Gyors örvényhez közeli fehér mogyoróvölgy boldogfalva. Így alakulnak ki a kelta helységnevek is, akárcsak nálunk.

A magasan szálló sólyom Isten jelképe. A kelta mondákban is van egy király, akit a madarak nemzenek, és mikor a hím az anyára száll, elindulnak Vénusz csapjai. Ez ugyanaz, ami Emese mondájában is elhangzik. A csomaközi sólyom a sisakon fejét, szárnyát és farkát mozgatta lovaglás közben, és sivító hangot adott ki. A sólyom sivítót jelent keltául.

A legősibb kelta ábrázolások egyikét Boémiában találták. Boémia neve is a boiok nevéből származik, akárcsak Bajorország, a bajuvárok, akik azt mondják magukról, hogy boi-avarok keverékei, de Bologna városának neve is a boioktól származik. Budapest is kelta település volt.

A kelta koronát druida koronának mondják. A rátétek már a római korban születtek. A kelták nem ábrázoltak emberi arcokat.

Sokan vitatkoznak, hogy Stonehenge kelta-e vagy nem. Tény, hogy használták, tehát tudomásuk volt róla.

Azon az angliai vidéken, ahol a búzaköröket találták, fedezték fel a szarvasagancsot.

A keltáknál a fehér ló ismerte az utat a másvilágba, és egy jó kalauz volt. Bretagne-ban, Carnacban, az egyik kurgán tetején ma szentély áll, Szent Mihály templom, mert Szent Mihály helyettesítette mindenütt az ősi istenségeket. A Szent Mihály kápolna egy valódi kurgán, tehát van bejárata, folyosója, a folyosóból jobbra-balra kamrák és temetkezési helyek. Be lehet menni, de nincs kiépítve a turisták számára azért, mert a nagy francia kutatások abból állnak, hogy mindent lerombolnak, így nem engedélyeznek már több ásatást. A kurgánok tetején emberi alakú szobrok áll.

Egy másik bretagne-i helységben egy szobor áll egy templom előtt. A szarvas fején kereszt van. Egy pár vadászatra indul egy vadászkutyával, és egy párnán ott van a Szent Korona. Arthur halálát megfestette egy angol festő, Edward Burne Jones, és Arthur mellé a magyar Szent Koronát festette. Mikor megkérdezték tőle, hogy miért, azt mondta, hogy ezt látta álmában. Ebben a helységben folyik egy folyó, amely kettészeli Bretagne-t Alsó-és Felső Bretagne-ra.

A bretonok mindig egy széles övet viseltek a köldökük felett, hogy kapcsolatban legyenek az ősanyával. A férfiak legfontosabb ereklyéje az öv volt, ezért ha valakit elítéltek, levették az övét. Ez volt a legnagyobb büntetés, ami egy keltát érhetett.

Bár a kelták a világ másik felén laknak, jó volna szorosabbra fűzni velük a kapcsolatot, mert ugyanaz a sorsuk, mint nekünk. A lelki világuk is azonos. Az írek magukat a nyugat magyarjainak nevezik. Lehet-e valamiféle lelki kötődés a két nép között? A dublini és a belfasti repülőtéren 14 nyelven van kiírva, hogy „Isten hozta Írországban”, ezek közül az első a magyar.

– Timaru Kast Sándor

Címke , , , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Hozzászólásodat, véleményedet szeretettel várjuk!