Rusz Rurik-dinasztia Hun volt

Rurik-dinasztia

A Rurik-dinasztia vagy Rurik-ház a Kijevi Rusz és utódállamai fejedelmeit, majd Oroszország első cárjait adó uralkodóház volt 862 és 1598 között

A dinasztia alapítója a varég Rurik vezér (Rorik Konung, ?-879) volt, aki a Nyesztor-krónikában leírtak szerint fivérével a Ladoga-tótól délre eső területeken telepedett le. Testvéreinek halála után Rurik vezér egyesítette a családi birtokokat, és Novgorod környékén fejedelmi székhelyet létesített. A kibontakozó államalakulat a Rusz nevet kapta.

 

Ruryk (Rurik-Rjurik) neve sólymot jelent, s a sólyom volt az obod(t)rita nyugati szláv [szkíta] törzs totemállata, ami úgy is fennmaradt, hogy a Rurik-címerben lévő háromágú fog tulajdonképpen stilizált sólyom. (Vilinbachov 1967:58.)

Krónikák az Avarokról

a.) Osirius: történetíró Hispániából AC. 450 körül eredetileg varingar-nak írta le a későbbi varjágoknak vagyis ruszoknak, még később varégoknak, legvégül vikingeknek nevezett rokonainkat.

A varingar-ból kell kiindulnunk. Jelentése avar nép, akik a hun és magyar korszak között ténylegesen 100 éven át Kárpátia lakói is voltak.

De a Hun-Avar-Magyar nép egy népet takar, akik azonos nyelven beszéltek. A Szent Koronán látható jelképeik más nemzetségeket mutat be, akik egyesültek a Szent Korona országában. Temetkezőhelyük egymás mellett volt, nem pedig egymásra helyezték el a sírjaikat.

Jelképek:

  • Hun: turul (sólyom/sas), de a szarvas is az.
  • Avar: indák (griffes-indás nép)
  • Magyar: oroszlán (párduc)

A jelképeik az apostol tanítómestereik fejénél láthatóak. A varingar-ból a „gar” szó jelentés = nép a régiségben. Másnéven várkony-nak nevezték az avarokat, akik gyűrű alakú hatalmas földvárakat építettek. Az avar nemzetség ruszin törzsei kiváló hajóépítők, evezős hajósok voltak. A finnek adták a nevüket a saját nyelvükön: evezős = ruszin

b.) Orosz Őskrónika: Nesztor kijevi szerzetes 1100 körül leírja az ún. Nesztor Krónikában: „A varégok [vikingek] a tengeren túlról jöttek.””Így a varjágokhoz hajóztak, a ruszokhoz, ahogyan ezeket nevezték.”

Tudvalevő, hogy minél régebbi egy írásos forrás, annál hitelesebb. Másrészt a hatalmi érdekekből a középkorban megrendelt irományok hamisak. (Görög, római, Habsburg-, legújabb kori iparszerű történetírás = „a múltat végképp eltörölni!”)

Tőlünk keletre – kivéve Bizáncot – elfogulatlan krónikák vélelmezhetőek és hamisítatlan szkíta kori régészeti leletek mutathatóak be. A kaukázusi – Közel-Keleti – a Közép-Ázsiai, valamint a kopt források a valós eseményeket ismertetik.

Ruszinok földje

Ruszin Testvéreink. A Keleti-Kárpátok három hágójának mindkét oldalán laknak, összesen 3 millió lakos. Ők voltak Árpádék hegyi vezetői, a bevonulás segítői. Rákóczi adta a ruszinoknak a „gens fidelissima” a leghűségesebb népem kitüntető címet. A ruszinok soha nem hagyták cserben a magyarokat a két nemzet közel 800 éves együttélése során. Med/ve – Novgorod címere nem meglepően hasonlóságot tükröz a Kárpátok mentén élő ruszinok címerével

 Érdemeik jutalmául 5 ország területére szórták szét, nehogy autonómia, vagy államalapítás eszükbe jusson. Vereczkén átkelve Kijev felé indulunk, ahol Turk(a) város neve is beszédes (türk), mint a magyar egyik ókori neve.

Kiev

Nestor feljegyzése szerint a Fekete [Magyar] Tenger és a Kaukázus feletti térségben Árpádék idejében szkíták, közelebbről hunok laktak.

Kievben Mangait nevű orosz régész vezetésével csodálatos ezüst ötvösmunkákat, karpereceket találtak. A leletek Árpád idejéből származtak, mivel turulok, griffek, citera, csúcsos kucsma, bőrcsizma, „honfoglaláskori” hajfonat ábrázolások láthatóak a karpereceken az avar-magyar díszítőmotívumokkal együtt.

Későbbi korban Árpád hét törzsével [fekete magyarok] és három kabar törzzsel együtt települt át Kievbe, mint a város megalapítója. Ugyanis a bizánci források Kievet manicheista fészeknek nevezték, hiszen Árpádék az ősi vallásukat hozták magukkal Kánaánból.

Kievben készültek fel Árpádék a bevonulásra. A bevonulásban részt vett magyarok kétféle kardot is használtak. Egyik volt a könnyű lovassági szablya, a másik a kétélű normann kard volt. A bevonulás előtt kétféle harcmodorra készültek (keleti és nyugati haditechnika). A normann kardokat a varingar [viking, normann, ruszin] nemzetség készítette, akik legalább Árpádékkal azonos számban voltak, akik nem vettek rész a bevonulásban.

Az Árpádék által elhagyott Kaukázus fölött lévő Kazária eltűnt ezután, mint önálló állam. Ugyanis a viking [varingar = ruszin] vezetésű orosz-varég népből álló, Novgorod székhelyű Ó-Orosz Birodalom az Árpádéktól hátrahagyott Kievet a kievi orosz fejedelemség megalapításával a Birodalmához csatolta. Majd támadásaik nyomán széthullott “Kazária”. Kazár – kabar – avar – szabar – szabír népnevek ugyanazt az etnikumot jelentették a szkíta – kelta /keleti/ hun – avar – magyar folytonosság láncolatában. Kazária nagyvárosa a Kaszpi Tónál Atil(a) volt.

„Szlávok” = Szkíták

Genetikailag olyan, hogy „indoeurópai” nem létezik. Nincs „szláv” sem, csak európai, és értik ez alatt éppen a magyarságra legjellemzőbb haplotípusok csoportjával jellemezhető népeket. A magyar nép genetikailag ős-európai. Természetesen a nyelvünk is és az írásunk is az.

Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három országra, Baskar-, Dent- és Magyarországra oszlik.” – Kézai Simon –

A Dent- az nem más mint a Dentumoger. Ez Grandpierre K. Endre értelmezése szerint Don-tő Magyar. S mit ad Isten? A Don folyó pont Baskíria és Magyarország között található!

A legelfogadottabb, Németh Gyula javaslatából kiinduló magyarázat szerint a Dentü ebből a Den alakváltozatból származik, a -tü pedig a magyar -t kicsinyítőképző (ez van a menyét és a nyest szóban is) és tővéghangzó együttese. Ezek szerint a Dentü a szláv Donyec pontos megfelelője – nem föltétlenül tükörfordítása, valószínűbb, hogy a szláv és a magyar szó forrása egyaránt egy ’kis Don, Donocska’ jelentésű alán, esetleg török folyónév volt. Anonymus Dentumoger alakja ennek megfelelően olyasmit jelentett, hogy ’Donyeci Magyarország’.

Dnyeper, a vízi országút

 Kievből képzeletbeli hajónkra szállva észak felé Novgorodig utazunk az egykori Kievi Rusz területén. De útközben ki-kitekintünk a környékre, ahol nekünk ismerősen hangzó földrajzi nevek üzennek.

Már a kezdetén Kiev, ami az egykori Aral Tó menti szkíta főváros Chiva nevét idézi (lásd Tolsztov akadémikus ásatásait). Közelben Galícia, amely a magyari időket Galileát idézi föl. Galíciától Galíciáig, azaz dél Lengyelországtól észak Spanyolországig húzódott Atilla Nagykirály Birodalma, mint szélső határvidék (lásd továbbá Burgostól Burgasig). Belorusszián keresztül vezet az utunk. Avar népeink más néven fehér magyarok voltak.

Azt már tudjuk, hogy lett varingarból rusz(in). Itt van tehét a fehér avar ruszok földje. Rokonaink hírét ugyancsak megtépázták, ez biztos jel a rokonságra. Vajon a főváros Miusk neve az egyiptomi idők Avaris nevű Nílus Deltájának hun Menesz – Méhes – MNS országegyesítő királyunk nevét viselné?

Szomszédaik Lengyelország és Litvánia. Jelképeik a kétfejű sas és a Szt. György jelenet. Mindkét nép szarmata, azaz szkíta eredetű ősöktől való. Mindkét jelkép Kis-Ázsiából származik (hettita és pártus = pártás), vagyis a hun-magyar ókorból ismerős nekünk. A Mazuri tavaknál (M-Z-R) magyar nemzetség telepedett le hajdan, ugyanúgy az észteknél is, mint Estonia (Esthoni) néven.

Az északi folyó és tórendszer a Dnyepertől Novgorod felé veszi az utazót.

Novgorod

Rurik herceg. Gravírozás. 1805. kezében fokossal

 Nesztor Krónika szavaival: „ruszoknak, másokat svédeknek, normannoknak, gótoknak nevezték. Fővezérük Rurik alapította Novgorodot. 839-ben délre küldte hadvezéreit Askoldot és Dirt. Ők lesznek Álmos kievi ispánjai. Ők nem Rurik fajtájából valók, de engedélyt kapnak Ruriktól, hogy saját népükkel Bizánc (görögök) ellen mehessenek.”  Tehát a magyarokkal!!! Kievben ők vették át a magyaroktól a fegyvergyártást és adták az utánpótlást Árpád népe bevonulásához.

Novgorod címere nem meglepően hasonlóságot tükröz a Kárpátok mentén élő ruszinok címerével. Mint tudjuk, a jelképek igen ősi múlt titkait rejtik Novgorod címerében a trón két oldalán medvék és a talpuk alatt vízben úszó halak láthatók. A mi ruszinjaink címerében ugyanúgy álló helyzetben látható a medve. A címer másik oldalán négy sáv helyezkedik el, de más színekben, mint a magyar címer.

Novgorod történetéhez hívjuk segítségül a Google keresőjét, amelyből származnak a kiemelések: Eredetileg varég nyelven Holmgard volt és 859-ben alapította Rurik a legősibb orosz-nak?? mondott várost. A Rurik Dinasztia 750 éven át uralkodott ezután. 882-ben Rurik utódja Oleg „bevette” úgymond Kievet és azt új birodalma, a Kievi Rusz fővárosává tette. A 900-as évek elején Novgorod hadjáratot vezetett Konstantinápoly (skandinávul: Miklagard) ellen.

Itt álljunk meg! A másik ősi jelzés az egyes népek által tisztelt szentek nevei. Miklósvárosról van itt szó. Nemcsak a varég – viking – varingar – népek, hanem a mi avar ruszinjaink legfőbb szentje Szent Miklós. Ugyanarról a rokon népekről beszélünk. Másrészt Novgorodtól csak 180 km Szent Péter Vára. A Közel-Keletről induló, majd Bizánc székhelyű kereszténység jogutódja Novgorod lett, ezáltal viseli Szent Péter nevét az ott alapított fehérorosz város.

A keresztény Kijevi Rusz állam- és egyházalapítója Bölcs Jaroszlav volt (1019-1054)

Eurázsia népeire Konfucius mondta: „A négy tenger között minden ember testvér.”

Az orosz krónikák X. századi térképein Kievben „Ugorszkeje” néven (magyar hely) jelölik Álmos Palotáját. Ennél ősibb orosz krónikák „Olmin dvor”, ami OLMA (ALMA) = Álmos palotája, hiszen ő Kiev városának valódi alapítója.

Hispániából Orosius már a 400-as években megírta (Orosius–>Orros–>Orvos–>Tudós férfit jelent), Thule északon fekvő egyházának történetét: „magyariakval rokon varingar harcosok, akik a ruszinok nyelvén vengernek neveztetnek”

Tehát ebből az időből eredeztethető a rokonság, amely a legutolsó időkig tudatosult a ruszin elődeinkben.

Tranger Károly, kiegészítve Nap Hun

Címke , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Hozzászólásodat, véleményedet szeretettel várjuk!