TRIANON – A Magyarság elleni összeesküvés

Magyarország területe Trianon előtt: (1920) 325.411 km2 Trianon után: 92.963 km2 (ma 93.030 km2)

1920. június 4-én – A BECSTELEN TRIANONI BÉKEPARANCSBAN ELRABOLTÁK:

Magyarország területének 71.5%-át, lakosságának 63.5%-át, vasútjainak 62.2%-át, országútjainak 73.8%-át, hajózható folyóinak 64.6%-át, erdőink 88%-át, vasércbányáink 83%-át, arany, ezüst, só bányáink 100%-át, tengerjáró hajóink 100%-át.

Magyarország területe Trianon előtt: (1920) 325.411 km2 Trianon után: 92.963 km2 (ma 93.030 km2) 

…A számokkal mérhető meggyengülésnél szinte katasztrofálisabb lett, ami a nemzeti tudatot érte… Illyés Gyula (1977)

„… amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és a kedvező szerencse visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önként lemond, annak visszaszerzése nehéz és fölöttébb kétséges.”

Rongyos Gárda

Felvetődik a kérdés: milyen alapon osztozhatott a szövetséges és vesztes Ausztria hazánk területéből?

Itt a válasz: országunkat nem azért darabolták fel, mert vesztesek voltunk az I. világháborúban, hanem azért robbantották ki a háborút, hogy Magyarországot fel tudják darabolni! Egyébként ma Európa vezető hatalma lennénk. Érthető volt a felháborodás az Ausztriának ítélt területek miatt. Ebben a zavaros időszakban alakult a Rongyos Gárda hazánk védelmére. Az önkéntesekből toborzott néhány száz fős sereg rendkívüli bátorságról és hazaszeretetről tett tanúbizonyságot.

1921. augusztus 28-tól kezdődően a Sopron melletti Ágfalván, kétszeri csatában, sikeresen tartóztatta fel a sokszoros túlerővel bevonuló osztrák fegyveres erőket.

1921. december 14-én Sopron városa és a környező falvak lakossága szavazattal bizonyította hűségét a magyar hazához. A Rongyos Gárda hazát védő ellenállásának köszönhető az egyedüli trianoni határ-rendezés.

IDEGENEK VÉLEMÉNYE A TRIANONI SZERZŐDÉSRŐL:

Lloyd George (a békediktátum angol aláírója): „Az egész dokumentáció, amelyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsájtottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapon határoztunk.”

Lord Newton (a Lordok Házának tagja, Anglia): „Romániát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát kivéve, az egész Európa kezdi belátni a trianoni egyezmény igazságtalanságágait. Legfőbb ideje volna már Magyarország sorsát bölcsen és békésen elintézni.”

Lord Sydemann (a Lordok Házának tagja): „ Engem mindig az döbbentett meg, hogy vajon milyen befolyás következtében részesült ilyen kegyetlen eljárásban az az egyetlen fél, amely nem volt felelős a világháborúért. Talán egyszer napfényre kerül az igazság.”

Edgar Wallace (író, London): „Erélyes híve vagyok minden olyan lépésnek, amely felszabadítja Magyarországot annak az igazságtalanságnak elviselhetetlen terhe alól, amely alatt sínylődik.”

Pearce Higgins (egyetemi tanár, Cambridge): „Nem kételkedek benne, hogy eljön az alkalmas pillanat a békeszerződés revíziójára.”

Conti (egyetemi tanár, Olaszország): „A háború utáni helyzet károsabb volt Magyarországra – magánál a háborúnál. Hogy ezt jóvá kell tenni, az kétségtelen.”

Louis Duval Arnold (párizsi képviselő): „A művelt Nyugatnak nem szabad ilyen határokat megtűrnie.”

Cherfis (tábornok, író, Franciaország): „A trianoni béke, amelyet tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen rájuk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel, s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a török ellen, és  ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni.”

Pozzi (francia szakértő, aki jelen volt a tárgyalásokon): „Pasics, Masarik és Bratianu, de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz.”

Lenin: „Trianonban útonállók, gyilkosok diktálták a békét.”

Mitterand: „Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt.”

A magyarság elleni összeesküvés színhelye: a Párizs környéki Trianon palota

MINDEN ‘SZERZŐDÉS’ MEGVÁLTOZTATHATÓ!

„… Lord Halifax október 24-én Edinburghban tartott beszédében kijelentette, kormánya elismeri, hogy Magyarországnak jogos követelései vannak, s reméli, hogy békés tárgyalások útján lesznek kielégíthetők…” – Neville Chamberlain levele Horthy kormányzóhoz 

„… A túlnyomóan magyarlakta területek visszaadásáról, igenis lehet tárgyalni, de természetesen csak megfelelő feltételek mellett…” – Masaryk nyilatkozata (Pályi Endre előtt) –

„… Sohasem titkoltam, hogy a békeegyezmények és különösen Európa új felosztásának műve nem minden részletében tökéletes. Bizonyos kiigazítás részleteiről lehet tárgyalni…” – Masaryk, (1927. október 28.) – 

„…Közép-Európa mai állapota természetellenes, és józanésszel nem tekinthető véglegesnek. A jövőben, mihelyt eljön rá a kedvező pillanat, elengedhetetlenül szükséges lesz, hogy ott a természeti törvényeknek megfelelő egyensúlyt helyreállítsák, ami Európa szempontjából is nélkülözhetetlenül fontos…” – Yves de Daruvár (1969) –

A trianoni RABLÓPARANCS első MÓDOSÍTÁSA 1921. december 14-15 -én történt, amikor is Sopron városában és nyolc környező községben népszavazást engedélyeztek (a Velencei Szerződés alapján). A szavazás eredményeként KERÜLT VISSZA SOPRON ÉS KÖRNYÉKE MAGYARORSZÁGHOZ. Ezért kapta Sopron „a Hűség Városa” elnevezést.

„… a határok megváltoztathatók a nemzetközi törvények figyelembe vételével, békés úton szerződések által…”

A Helsinki Szerződés szövegéből (aláírva 1976. augusztus 1-jén)

TRIANON HÁTTERE – A bankárok hatalma 1848. (videó)

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Hozzászólásodat, véleményedet szeretettel várjuk!